Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [10] 1980. 150 p.

Kun József: Munkásmozgalom-történeti források a Hadtörténelmi Levéltárban

- A cs.kir. katonai és polgári kormányzóság értesiti a pozsonyi kerületi parancsnokságot, hogy Wach János hamburgi asztalossegédet kiutasították, mert az volt a feladata,hogy a munkásság körében terjessze a kommunizmus eszméit. Felhivja a parancsnokság figyelmét annak megakadályozására, hogy a hazatérő kézműves segédek ilyen jellegű propagandanyomtatványokat tarthassanak maguknál. /1852./ Az 1848-1855 közötti időszakra vonatkozóan témánk szempontjából emlitésre méltó még a csendőrezredek iratanyaga. A XIX. század második fele, majd a századforduló utáni időszak munkásmozgalmának figyelemreméltó forrásai közé tartozik a Magyarországi Főhadparancsno.kság iratanyaga. Ez a Hadtörténelmi Levéltár egyik legnagyobb és időben a legkorábbi regisztratúrális iratanyaga. A parancsnokságot 1740-ben állították fel és az első világháború végéig működött. Iratai azonban csak 1910-ig találhatók levéltárunkban és "General Commando" néven ismert a kutatók körében. 1882-ben a Monarchia hadügyének korszerűsítése kapcsán a birodalom területén bevezették a hadtest-beosztást, megszűntek a korábbi területi parancsnokságok, közöttük a magyarországi General Commando is, amelynek jogutóda a cs. és kir. 4. hadtestparancsnokság lett. A General Commando, illetve a 4. hadtestparancsnokság indexeiből világosan kitűnik, hogy a kiegyezést követően növekvő mértékben szaporodnak a munkásmozgalomra vonatkozó bejegyzések. Megfigyelhető, hogy a szocialista agitáció a XIX. század második felében a hadsereget sem hagyta érintetlenül, s a katonai vezetés nagy gondot forditott arra, hogy megakadályozza a szocialista tanok terjedését a