Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [10] 1980. 150 p.

Kun József: Munkásmozgalom-történeti források a Hadtörténelmi Levéltárban

Ismeretes, hogy Magyarországon a munkásmozgalom kialakulásának kezdetei az 1848 /49-es forradalom és szabad­ságharcot követő évekbe nyúlnak vissza. Levéltárunkban er­re az időszakra vonatkozó források az egykori m. kir. Ha­dilevéltár által "Abszolútizmuskori" elnevezéssel össze­fogott egységben találhatók. Ez magában foglalja a cs.kir. III. hadseregparancsnokság nem katonai osztályai, a kerü­leti parancsnokságok, a katonai törvényszékek és különbö­ző fondképzők többségében igazságügyi iratait. Ezek közül, témánk szempontjából elsősorban a III. hadseregparancsnok­ság rendőri osztályának iratai /K. K. III. Armee CommandD für Ungarn und Siebenbürgen, Polizeisection/ érdemelnek fi­gyelmet. Magyarországon katonai közigazgatást vezettek be, a legfőbb végrehajtó hatalom az ország területén állomáso­zó III. hadsereg parancsnokának kezében volt. A rendőri osztály számos titkos irata foglalko­zik különböző titkos társaságok - szekták, bibliatársasá­gok, szabadkőműves páholyok, klubok -, illetve tagjaik te­vékenységével. Az iratokból kitűnik,hogy a szocialista ta­nokat /főként Cabet és Fourier tanait/ hirdető propaganda anyagok különböző csatornákon eljutottak az országba, és ha szűk körben is, de követőkre találtak. A szocialista esz­mék terjedésétől való félelem oly erős volt,hogy egyes val­lási jellegű összejöveteleket is szocialista-kommunista szervezkedések közé soroltak. Ez a félelem nem volt telje­sen alaptalan, amit egy Egerben "Vörös Párt" aláírással kiragasztott plakát is igazol. Nem külső fegyveres hatalom­tól kell várni a zsarnokság megdöntését - hangoztatja a plakát -, hanem saját erőből kell azt szétzúzni. Az osz­tálynak az 1950-51-es évekből van anyaga.

Next

/
Thumbnails
Contents