Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [10] 1980. 150 p.

Kállay István: A munkásmozgalom történetének kevésbé ismert forrásai az Országos Levéltárban

Személyzeti és munkásügyi osztály. Z 1051. 2. cs. 9.dosszié: Munkaidőre és munkabérekre vonatkozó rendelkezések 1937-1939; munkásügyek; 99.dosszié: munkaerőgazdálkodás 1941-1944; 100. dosszié: munkások tömeges elbocsátása 1939-1941; 101-102. dosszié: munkaerőtoborzás a bányák számára 194 2-1943; 108. dosszié: a gánti munkások sztrájkja 1940; 112.dosszié: munkásellátás 1940-1944; társadalombiztosítási ügyek; 142-162. dosszié: bérügyek 1938-194-6; kollektív szerződések .1945-1946. Nem sokat -kutatták eddig a munkásmozgalom-történet szempontjából a családi levéltárak anyagát. Talán erre hivnám fel elsősorban a figyelmet. A családok tag jai, mint magánvállalkozások vagy uradalmak tulajdonosai, vezetői nem egyszer találták szemben magukat munkásaikkal. Igy érthető, hogy a munkásmozgalmat éber figyelemmel kisérték. Ezzel magyarázható pl., hogy az Andrássy család levéltárában található az 1907. évi stuttgarti munkáskongresszusról szóló jelentés, amely ismerteti a kongresszus határoza

te.it az antimii itarizmusról, a szakszervezetről, a munkások ki- és bevándorlásáról, beszél a magyar munkásküldöttek "hazafiatlan" szerepéről, a magyarországi szocialista szervezkedésről. "A mi szocialistáink még a stuttgarti kongresszuson is csak politizáltak, - mondja a jelentés,-7 a kongresszus elé terjesztett jelentésükben gyalázva az általános választójogot "elsikkasztó", a közszabadságokat korlátozó kormányt és koalíciót. Egy nemzet szocialistái sem tették azt, hogy a nemzetközi kongreszszuson országuk közviszonyait a maguk egészében legyalázták, mint a mi szocialistáink... Különben a pártnak a stuttgarti kongresszushoz intézett jelentése is kiemeli, hogy Magyarországon a pártnak tulajdonképpen nincsenek is egyletei és igy teljesen a szakszervezetekre kénytelen támaszkodni. Mivel pedig a szakszervezeteknek nem szabad politikával, sem sztrájkok rendezésével foglalkozniok, megalakították a "szabad szervezeteket", melyek helyi, kerületi és megyei szervezetük-