Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [10] 1980. 150 p.

Kállay István: A munkásmozgalom történetének kevésbé ismert forrásai az Országos Levéltárban

Kállay István: A munkásmozgalom történetének kevésbé ismert forrásai az Országos Levéltárban Ma már mindenki előtt világos, hogy tudományos igényű munkásmozgalom-történet irása nem képzelhető el a leghitelesebb forrás, a levéltári anyag ismerete és felhasználása nélkül. A levéltári anyag önmagában is elegendő forrás; hü képet ad arról a korról, amelyben keletkezett. Előre kell azonban bocsátanom, hogy csak egy vonatkozást, a köz- /esetleg magán-/ igazgatásit ismeri.'

1

' A legújabb korban az Írásbeliség mérhetetlenül megnőtt /bár nincs kizárva, hogy a fontosabb ügyeket nem Írásban, hanem szóban intézték/. E korban még nagyobb az irattan jelentősége, az irattári rendszerek ismerete. Nem mindegy pl., hogy fogalmazványt letisztázták- és elküldték-e, a szövegben kik és mit javítottak? Pontos a közigazgatástörténet ismerete is, pl. a minisztériumok létrehozása, átszervezése, ügykörük megváltozása. Az Országos Levéltárban őriznek hagyományos fondókat, amelyek munkásmozgalmi vonatkozásai ismertek és anyaguk feltárt. Ilyenek a BM elnöki irataiban a közbiztonsági ügyek; az PM irataiban az aratósztrájkokra, mezőgazdasági munkások helyzetére, bérmozgalmaira vonatkozó adatok, beadványok és panaszok, továbbá minden gazdasági minisztérium elnöki és reservált irataiban a /bérmozgalmak és a munkásügyekre/ vonatkozó iratok; Miniszterelnökség: közigazgatási bizottságok jelentései. Néhány példa a minisztertanácsi jegyzőkönyvekből: aratósztrájk 1889; jelentés a berlini munkásügyi értekezleten való részvételről /1890. febr. 22,/; a május elsejei munkásfelvonulások korlátozása /1890. ápr, 11,/; május elseje megünnepléséAz 1978, évi továbbképzésen elhangzott előadás