Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [10] 1980. 150 p.

Kállay István: A munkásmozgalom történetének kevésbé ismert forrásai az Országos Levéltárban

nek .korlátozása /1890. ápr. 18./; törvényjavaslat az ipari munka vasárnapi szüneteltetéséről /1890. ápr. 18./; intézkedések a MÁV gépgyárában előfordult munkásmozgalmak ellen /1890. máj. 30./; kormánybiztos kinevezése a Békés vármegyében keletkezett munkásmozgalmak miatt a közbiztonság fenntartása érdekében /1891. máj. 13./. A miniszterelnökség iratai közül csak utalni szeretnék a Levéltári Szemlében közöltekre.

2 Kevesebbet beszélünk a gazdasági szervek iratairól, mint a munkásosztály és a munkásmozgalom történetének forrásairól. Pedig ezek az iratok nemcsak az üzem technikai, termelési, de társadalmi kérdéseit is bemutatják; tükrözik az üzem egyéni arculatát, szervezetét, eredményeit, a vezetők tevékenységét. Jelentős munkásmozgalmi vonatkozásuk is van ezeknek az iratoknak, hiszen a történelmi és gazdasági események nem hagyták érintetlenül a vállalatok tulajdonosait, vezető szerveit sem. A forrásanyag bemutatja a termelőeszközök fejlődését, ill. a munkások és a műszaki értelmiség szerepét. Kiemelném az általános munkafeltételekkel, igy a munkavédelmi berendezésekkel, üzemi balesetekkel, foglalkozási betegségekkel, alkalmazottak és munkások betegségi és öregségi biztosításával, orvosi ellátottságával, bérrendszerekkel, munkásak életkörülményeivel, lakás- és egészségügyi viszonyaival és a kulturális életével kapcsolatos ügyek. A bányák, gyárak, üzemek munkásainak, műszaki és adminisztratív alkalmazottainak ügyeivel a személyzeti és a munkaügyi osztályok foglalkoztak. Iratanyaguk rendkivül sokrétű. Forrásérték szempontjából különösen kiemelendők a létszámkimutatások, az órabérre, az akkordés a prémium-rendszerre vonatkozó iratok, bér- és fizetési jegyzékek, a munkásokról készült törzskönyvek és kar-