Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [10] 1980. 150 p.

Szűcs László: A magyar pártarchívumok tudományos tájékoztató apparátusáról

Ugyancsak a katalógus rendszerével kapcsolatban merül fel az a kérdés, hogy célszerű-e a korszaktagolást fő osztó szempontként alkalmazni vagy egyetlen nagy fogalmi rendszerbe - akár alfabetikusán, akár logikailag - hozzuk össze a kartonokat és a kronológiai szempontokat csak alacsonyabb fokon érvényesítsük. Kérdésünk az is, hogy milyen.szintig menjünk le a katalógus adatainak felvételénél, azaz hogy mi legyen a katalóguscédula alapja? Megítélésünk szerint ez általában az őrzési egység tárgymeghatározása kell hogy legyen. /Ez számunkra azért is rokonszenves, mert a jórészt meglévő leltárak, jegyzékek adatait kartonformába átgépeIve máris megvannak a katalógus cédulák. /Ennél mélyebbre /tehát pl. egyes iratokig vagy éppen iraton belüli adatokig/ nem mehetünk, különben az egész munka beláthatatlanul elhúzódik. Kivételt képezhetnek a nagyon fontos iratokat tartalmazó őrzési egységek, amelyekhez egyébként is ügyiratonként.! bel ső leltárak készülnek, ezek esetében tehát ez szolgálhat a katalóguscédula alapjául. Rendszeres kivételt képeznek a jegyzőkönyvek, amelyeknek napirendi pontjairól /ezeket egyegy ügyiratnak is felfoghatjuk/ külön-külön katalóguscédtilát kell készíteni. Ugyanakkor őrzési egységnél nagyobb egy ségek /fondok vagy állagok/ nem lenne helyes, ha a katalógusban cédula szinten megjelennének. Elgondolásunk szerint azonban egy-egy összetettebb őrzési egységről, vagy jegyzőkönyvi napirendi pontról több példányban is el kell készíteni a .katalóguscédulát és a tárgymeghatározásukban előforduló különböző foga.lme.knak megfelelően a katalógusrendszerben több helyen is el kell helyezni.