Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [9] 1979. 106 p.

Szabó Ferenc: A helytörténetírás politikai szerepe, jelenlegi helyzete, módszertana és forrásai

követeli meg. Indokolt kivételektől eltekintve általában az időrendi csoportosítás tartható jobbnak, mint a tematikus, főleg ha kihasználjuk a korszerű mutatózás lehetőségeit. A forráskiadványok kószitése során kevésbé tűnnek elő a minőségi hibák, mint a tanulmányok irása esetében., Ez veszedelmes buktató, megnöveli az összeállító felelősségét. A színvonalas forráspublikáció hosszadalmas munkát, kiterjedt ismereteket és sok utánjárást, alapos ellenőrzést igényel. Nem kétséges ugyanakkor, hogy ez a műfaj bizonyos értelemben "hálátlan" is. A közvélekedés nem tartja igazán tudományos munkának. A helytörténeti forráskiadványok gazdag anyagának hasznosítása többnyire gyenge lábon áll. Elég csak a felszabadulás időszakéra vonatkozó megyei gyűjteményekre utalnom. Ezek általában alaposan megmunkált, a mutatórendszer segítségével könynyen használható kötetek, tömérdek új adattal» Olyan adatokkal, amelyek számottevően kiegészítik az országos képet is. Ennek ellenére nagyon ritka eset, hogy ezekre a forráskiadványokra hivatkozik a szakirodalom. A megyék nagyobb részében elkészültek a munkásmozgalmi életrajzokat publikáló gyűjtemények, Hajdú-Bihar megyében második kiadásra is sor került. A Párttörténeti Intézet tartalmi és módszertani /közvetlen/ SüySJ taége eredményeként ezek a kötetek - a jó értelmű önállóság és a helyi sajátosságok megtartása mellett - egyre inkább egységes színvonalúak. A megjelent kötetek rendkívül hasznosak, anyaguk általában gazdag, jól használható a mutatók segítségével. A tudományos nyereség-