Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [9] 1979. 106 p.

Sipos Péter: A forráskezelés egyes kérdései a munkásmozgalom-történetírásban

Sipos Péter: A forráskezelés egyes kérdései a munkásmozgalomtörténetírásban x A történetírás az egyetlen olyan művészet, amelyhez nem elegendő az alkotói képzelet. A fantázia, a beleélés! képesség kétségkivül szükséges tulajdonsága a historikusnak, hiszen a töredezett adatokból, szórványos mozzanatokból a történész maga alakitja ki valamely jelenség, eseménysor, személyiség összefüggő, koherens képét, rajzát. A kutató feladata azonban, hogy úgy elevenítse meg a múlt egy darabját, ahogyan az a valóságban létezett, avagy bonyolult folyamatokat rekonstruáljon úgy, amint azok ténylegesen lezajlottak. Ezért az alkotói folyamat kezdete a tények feltárása, az anyaggyűjtés. A "tény" fogalmán itt nem csupán "adatot" értünk, hanem minden olyan ismeretet, amely a múlt feldolgozásra választott részére vonatkozik. A történész nem kerülhet szembe közvetlenül a múlt valóságával, foglalkozzék bár olyan időszakkal, amelyről személyes élményeket őriz: csak olyan töredékes, részleges ismeretei lehetnek, amelyekre az egyes ember a maga szükségképpen zárt és szűk mozgásterében szert tehet. A megismerés tehát közvetett úton valósul meg és a forrás a közvetitő elem a múlt és a történetíró között. Az 1978. évi továbbképzésen elhangzott előadás.