Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [8] 1978. 259 p.

Szűcs László: A pártarchívumi anyag felhasználása, különös tekintettel a felszabadulást követő időszak irataira

dig csak ugy lehetséges, ha a legfelkészültebb és a párt politikáját legjobban értő kutatók foglalkoznak ezen legújabb korszak történelmi problémáival, következésképpen archivumi forrásaival is. Igy kap különösen fontos szerepet a párt történeti tudományos intézetének a kutatói gárdája. Ez egyben válasz arra a felvethető kérdésre is, hogy van-e jogosultsága kutatási korszakhatár alkalmazásának. Elvileg nincsen, hiszen a történettudomány politikai tudomány, tehát napjainkhoz minél közelebbi kérdést tárgyal, annál inkább betöltheti minden tudomány legrangosabb tisztjét, annál közvetlenebb hatással lehet a társadalom formálódására, alakulására, - tehát annál inkább tudomány. E nagyszerű feladat támogatásától a pártarchivumok sem zárkózhatnak el. A gyakorlati feltétel viszont az - mint emiitettük -, hogy megfelelő kutatók végezzék el ezt a rendkívül felelősségteljes tudományos munkát. Mindebből következik az is, hogy álláspontunk szerint, a már többször emiitett típusú kutatónak, de csak annak, rendelkezésére lehet, sőt kell bocsátani a legfrissebb, tehát éppen az archívumba beérkező iratanyagot is. Ennek feltétele természetesen az - az egyébként már nem idetartozó kérdés -,hogy ezek megfelelő rendben kutatható és hivatkozható állapotban legyenek. E kérdésben a mi álláspontunktól lényegesen eltér a magyar állami levéltárak gyakorlata. Elvben ugyan ott minden iratanyagot meg kaphatnak a kutatók, mégis, hogy a levéltárakba került állami titkot, vagy bizalmas információt védjék az illetéktelenektől, kettős megkötést alkalmaznak. Egyrészt bevezettek egy kutatási korszakhatárt (1944. szeptember 30.), másrészt bizonyos (pénzügyi, igazságügyi, külügyi, belügyi és hadügyi) témakörökben a szakminisztérium hozzájárulásától tették függővé a kutatási kérelem elbírálását. Ez azt