Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [8] 1978. 259 p.

Szűcs László: A pártarchívumi anyag felhasználása, különös tekintettel a felszabadulást követő időszak irataira

eredményezte - ha tesznek is kivételt a kutatási korszakhatár tekintetében, vagy az egyes szaktárcák hozzá is hárulnak egy-egy esetben a kutatáshoz -, hogy a kutatók fokozottan a pártarchivumok felé orientálódtak. Igy van ez elsősorban a felszabadulást követő időszak vonatkozásában, amely időszakban a párt archivumok anyaga jórészt tükrözi az állami levéltárakban lévő iratanyag leglényegesebb részét, sőt a partarchivumokban koncentráltabban található meg - tehát kevesebb munkával kutatható fel - egy-egy kérdés leglényegesebb forrásanyaga. Érthető tehát, hogy azok a kutatók is, akiknek a munkájukhoz szükséges elsődleges forrásanyag maradéktalanul megtalálható valamely állami levéltárban, előnyben részesitik a pártarchivumot és - a szükséges ajánlások beszerzésével - itt akarják elvégezni az egész kutatást. Bizonyos fokig divatos is lehet az, hogy minden tanulmányban, ha lehet, hivatkozzanak a pártarchivumban őrzött anyagra is. Ezzel önmagában is jobban alátámasztottnak vélik a munka megállapításait. Éppen ezért - bár szükségesnek és kívánatosnak találjuk, hogy uj és legujabbkori, sőt kortörténeti témákkal foglalkozzanak a kutatók és használják archívumunk anyagát - igyekszünk elirányitani az állami levéltár felé azokat a kutatókat, akiknek a témájához ott is megtalálhatók a források. Másrészt szabályozni kívánjuk - a központi levéltári szervek véleményének a kikérésével -,hogy milyen esetben bocsássuk a kutatók rendelkezésére az archívumban őrzött, a párt szerveknek egykorulag tájékoztatás céljából megküldött állami eredetű dokumentumokat (jegyzőkönyveket, tervezeteket). Bizonyos szempontból ide tartozik az a kérdés is, hogy menynyiben és milyen feltételek mellett bocsáthatók a kutatók rendelkezésére az archívumban őrzött, más levéltárakból (testvérpártok,