Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [8] 1978. 259 p.

Szűcs László: A pártarchívumi anyag felhasználása, különös tekintettel a felszabadulást követő időszak irataira

gyelembe véve azt, hogy a munkásmozgalom alapvetően internacionalista jellegű, távolról sem lehetünk megelégedve a nemzetközi összefüggésekre irányuló kutatások viszonylag kis számával. Ugyanígy nem lehetünk megelégedve - iratanyagunk elsősorban országos jellegét figyelembe véve - azzal sem, hogy kutatóink közel harmada helytörténeti témán dolgozik. Ezt az a körülmény sem menti, hogy a felszabadulás előtti időszakból a mi archivumunkban van koncentrálva minden párttörténeti szempontból jelentős dokumentum. Ha most már a szerint vizsgáljuk ezt a kutatói érdeklődést, hogy archivumunk, vagyis az itt őrzött dokumentumegyüttes jellegének megfelelően nyilvánult-e meg, lényegében megfelelő kép bontakozik ki előttünk. Az utóbbi öt év 585 kutatási engedélye közül 265 irányult párttörténeti (közülük 224 felszabadulás előtti, 41 felszabadulás utáni) témára. Munkásmozgalomtörténeti témán dolgoztak 155 (13 3, illetve 22), munkásosztálytörténeti témán pedig 2 (mindkettő a felszabadulás utáni időből) esetben. A kutatók nagy többségükben tehát a speciálisan munkásmozgalmi, párttörténeti témákhoz kaptak engedélyt és csupán a kutatások alig egy negyede: 163 irányult nem kifejezetten munkásmozgalom - vagy párttörténeti, hanem köztörténeti problémakörre, közülük 104 a felszabadulás előtti, de már 59 felszabadulás utáni témára. Megint más szempontból vizsgálva ezt az 585 kutatást, a következőket tapasztaljuk: gazdaságtörténettel foglalkozott 16 (7, illetve 9), társadalomtörténettel 109 (77, illetve 32), politikatörténettel 160 (116, illetve 44),