Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [8] 1978. 259 p.

Szűcs László: A pártarchívumi anyag felhasználása, különös tekintettel a felszabadulást követő időszak irataira

intézménytörténettel 96 (63, illetve 33), eszmetörténettel 23 (17, illetve 6), végül biográfiai témákkal 181 (valamennyi a felszabadulás előtti idő­ből és csak érintőlegesen átnyúlva a felszabadulás utáni korszakra). A kutatások eredményei többségükben tanulmányokban, cikkek­ben realizálódtak, de jórészt, vagy kizárólag az archívumunkban végzett munka alapján jött létre több jelentős monográfia, kandidá­tusi és doktori értekezés is. Igy például archivumunkban őrzött for­rásanyagra támaszkodik Kirschner Béla monográfiája, mely a Kom­munisták Magyarországi Pártjának 1919-1935 közötti stratégiáját vizsgálja; a Friss István irányításával készült: Gazdaságpolitikánk tapasztalatai és tanulságai, 1957- 196 c. tanulmánykötet; Balogh Sándor: Parlamenti és pártharcok 1945-1947 c. munkája; Vida Ist­ván: A Független Kisgazdapárt politikája 1944-1947 c. müve; Orbán Sándor: Két agrárforradalom Magyarországon 1945-1961 c. munká­ja; Szenes Iván: A Kommunista Párt újjászervezése Magyarorszá­gon 1956-1957 c.müve; Korom Mihály: Az Ideiglenes Kormány tör­ténete 1944-1945 c. értekezése, hogy csak a legjelentősebb feldolgo­zásokat említsük, de ezekhez méltán csatlakoznak jelentős dokumen­tum-kötetek, kronológiai összeállítások és a munkásmozgalom-tör­téneti lexikon is. Hangsúlyozni kell végül e résznél, hogy a fenti összeállítás nem ad képet - legfeljebb közvetve - e kutatások országos alakulá­sáról, amennyiben az általunk megadott kutatási engedélyek alap­ján készült, és nem vette tekintetbe azokat a kutatásokat, amelyek Archivumunkban nem jelentkeztek. 2. Milyen fokon hivatott a pártarchivum támogatni a különböző ku­tatási irányokat és igényeket? A fenti adatok szükségképpen számos dologra hívják fel párt-

Next

/
Thumbnails
Contents