Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [7] 1977. 123 p.

Ember Győző: Levéltári terminológiai munkák

hogy milyen eredménnyel, arról munkája használói fognak majd birálatot mondani. Az a tény, hogy az 1960-as évek második felétől kezdve több szocialista országban fogtak hozzá nemzeti levéltári termonológiák készítéséhez, hogy 1968 és 1976 között 4 ilyen terminológia: a szovjet, a jugoszláv, a lengyel és a német meg-jelent, és a magyar munkálatai is előre haladtak, megalapozta azt a vállalkozást, hogy a szocialista országok közös, egységes levéltári terminológiát is készítsenek. A szocialista országok levéltári igazgatóságainak 1972-ben a lengyelországi Jablonnában tartott értekezletén született meg az elhatározás a közös levéltári terminológia elkészítéséről. A munkálat alapkérdéseit is megvitatta ez az értekezlet. A résztvevők megállapodtak abban, hogy levéltári terminológiai értelmező szótár készüljön, amely olyan fogalmakat, illetve kifejezéseket tartalmazzon, amelyeket részben tisztán, részben sajátosan levéltáriaknak nevezhetünk. Számuk 4-500 lehet. Megállapodás jött létre abban is, hogy a szótár szerkezete betűrendes legyen. Ebben a kér désben nem volt teljes egyöntetűség, a többség véleményét fogadták el. A közös levéltári terminológia munkálatainak koordinálását a Szovjetunió Levéltári Főigazgatósága vállalta el. Összeállította, mégpedig szakcsoportok szerint, azoknak a fogalmaknak a jegyzékét, amelyeket a szótárba való felvételre javasolt. E jegyzéket megküldte a többi szocialista ország levéltári igazgatóságainak, amelyek megtették észrevételeiket. Szükségesnek bizonyult a jegyzék tervezetének és az észrevételeknek külön értekezleten való megvitatása. Erre 197 6-ban Varsóban került sor. A Szovjetunió, Lengyelország, az NDK, Cseh-