Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [6] 1976. 178 p.

Ozsvárt Lőrinc: A Magyar Dolgozók Pártja szervezet-története Nógrád megyében

na létrehozták a kerületi bányász pártbizottságot, melynek irányítása alá a kerülethez tartozó bányaüzemekből 920 tag és tagjelölt tartozott. A kerületi pártbizottság 9 tagból állt, élén függetlenített titkárral, aki az üzemtől kapta fizetését. A kerületi bányász pártbizottság a járási bizottság irányítása alá tartozott, feladata volt a kerülethez tartozó bányász pártalapszervezetek irányítása. Fokozatosan kialakították a harmad (műszak) pártszervezetek rendszerét is. (A műszak-pártszervezeteket azoknál az üzemeknél hozták létre, ahol a párttagság létszáma meghaladta a 100 főt,) Az alapszervezetben harmadonként (műszakonként) 3-3 vezetőségi tagot (titkár, szervező, agit. prop. felelős)választottak azzal a céllal, hogy a termelés pártellenőrzése a délutáni és az éjjeli műszakban is biztosítva legyen. 1950 januárjában Salgótarjánban is szétválasztják a bányaüzemi és a területi pártszervezeteket. 1949. szeptember 15-ig a megye területén folyó jelentősebb építkezéseknél létrehozták az építőipari pártszervezeteket. A Szervező Bizottság 1950. június 15-i határozata alapján a Bányavidéki Épitő Vállalat központi pártszervezőt kapott, akit egyben párttitkárnak is megválasztottak. Munkájáért a Központi Vezetőségnek és a megyei bizottságnak egyaránt felelős volt. 1953-ban a bányaüzemeknél is tevékenykedett központi pártszervező, később PB titkárnak választották meg. A felsőbb irányító szervek 1949 szeptemberében a vasutas pártszervezeteket a Vasúti Igazgatóság Pártbizottságának hatáskörébe utalták. A Politikai Bizottság 1950. április 17-i határozatával e szervezetek irányítását újból az illetékes területi pártbizott-