Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [6] 1976. 178 p.

Ozsvárt Lőrinc: A Magyar Dolgozók Pártja szervezet-története Nógrád megyében

ságok hatáskörébe adta. 1950 januárjától a Salgótarjáni Acélárugyár pártszervezetét 16 alapszervezetre bontották. A pártszervezetek irányítására 1950. május 21-én pártbizottságot válásztottak. Szétválasztották a Salgótarjáni Tűzhelygyár pártszervezetét is 3 alapszervezetre, s az alapszervezetek irányítására csucsvezetőséget választottak. A Szervező Bizottság 1951. március 24-i határozata alapján azokban az üzemekben, ahol a párttagság száma meghaladja az 500 főt, pártválasztmányt és pártbizottságot kell létrehozni. Ennek megfelelően a Salgótarjáni Öblösüveggyárban 1951 májusában párt választmányt és pártbizottságot választottak. A Szervező Bizottság 1952. február 4-i határozata értelmében a bányász pártbizottságok helyett: - az egy és több aknás vállalatoknál, ahol a párttagság száma meghaladja az 500 főt, pártválasztmányokat, pártbizottságokat kellett létrehozni, 1-3 függetlenített funkcionárius beállításával; - a több aknás vállalatnál, ahol a párttagság száma nem érte el az 500 főt, egységes üzemi pártvezetőséget kellett létrehozni 1-2 függetlenített funkcionárius beállításával; - az aknai pártvezetőség élére., ahol a dolgozók és a párttagok száma, valamint az üzem fejlődése megköveteli, függetlenített titkárt lehetett beállítani:; - a Bányásztrösztnél a párttagság összefogására és irányítására hivatali alapszervezetet ': hoztak létre, melynek hatásköre nem terjedt ki a vállalatok és üzemi alapszervezetek munkájára.