Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [5] 1975. 120 p.

Láng Péter: A munkásmozgalmi biográfiák könyvtári forrásai

rolására és feltárására. A feltáró munka eredménye, hogy a könyvtárakban tájékoztató apparátus segíti az eligazodást. Az utóbbi évtizedben sokan és sokat irtak, beszéltek az in­formációk olyan mértékű felszaporodásáról, amely a hagyomá­nyos tájékoztató eszközökkel már nem regisztrálható, a kutatók számára nem követhető. Addig is, amig a fejlődés a talán nem is távoli jövőben megteremti a gépi adattárolás általános lehe­tőségét, a könyvtáraknak megoldást, kell találni a kutatómunka megkönnyítésére. A könyvtárak egyéni szolgáltatásain kívül (több szempont szerint szerkesztett, katalógus, tájékozott, gya­korlott könyvtárosokból álló referencia-szolgálat, stb.) az el­múlt években számos központi szolgáltatás bevezetése és u.n. segédkönyv, adattár (címtár, névtár), enciklopédia, lexikon, bibliográfia, kronológia, stb. megjelentetése törekszik rend­szerezni az információkat. Ez utóbbiak a könyvtárak többségé­ben tájékoztatási segédkönyvtárat képeznek, és közvetlenül, ki­kérés nélkül használhatók. Attól függően, hogy az apparátus, amelyben tájékozódni kí­vánunk, közvetve vagy közvetlenül tartalmazza az ismereteket, direkt és indirekt apparátusról beszélünk. Esetünkben mindkét információs csoportnál azokat a tájékoztató egységeket kell leg­először megkeresni, amelyek az anyagot a nekünk megfelelő el­rendezésben, tehát biográfiai alapozásban nyújtják. (Gyakori, hogy szemantikai, kronológiai, topográfiai és tárgyi alapozású segédkönyvekhez is készítenek névmutatót.) Az u.n. direkt apparátus legismertebb és leggyakrabban használt típusai az enciklopédiák és lexikonok. Ezekből a kiad­ványokból a kutató közvetlenül nyeri információit. Nagy segítsé­günkre lehetnek az adatok pontosításában, de természetszerűen

Next

/
Thumbnails
Contents