Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [5] 1975. 120 p.

Láng Péter: A munkásmozgalmi biográfiák könyvtári forrásai

csak a legjellemzőbb, ismert vonásokat vázolják fel, emellett számolni kell azzal is, hogy adataik olykor eltérőek és további tájékozódást igényelnek. Jóllehet a direkt apparátushoz tartozó kézikönyvek közös jellegzetessége a szűkszavúság, a tömörség, a lényeges, jellemző és meghatározó rövid kifejtése, mégis többet remélhetünk a szaklexikonoktól, amelyek egyetlen tudomány (ismeretkör) anyagát ölelik fel, mint azt általános lexikonoktól és enciklopédiáktól. Itt kell megjegyeznünk, bár ez már az indirekt apparátus fogalomköréhez tartozik, hogy a lexikonok és enciklopédiák többsége a legfontosabb szakirodalmat is közli, amellyel a cimszóra vonatkozó ismeretek tovább bővíthetők. Felsorolni is hosszadalmas lenne a közelmúltban megjelent szaklexikonokat, amelyeket az életrajzíró is sikerrel forgathat ( pl. Munkásmozgalomtörténeti Lexikon, Bp. 1976.) de nem szabad megfeledkezni a felszabadulás előtti kiadásokról, valamint a nagy külföldi vállalkozásokról sem. Bár ezek információit is kritikával kell kezelnünk, sok fontos adatot nyerhetünk általuk. (Régi területi és társadalmi-közéleti lexikonokra gondolunk itt elsősorban, valamint a Bolsaja Szovjetszkaja Enciklopedija, a német Brockhaus és a francia Larousse köteteire.) A könyvtári gyakorlatban számtalan esetben előfordult, hogy ezekben a forrásokban sikerült hitelt érdemlő adalékokat találni. A lexikon jellegű kézikönyvek minket különösen érdeklő válfaja az életrajzi lexikon, amely nem mindig "tiszta formában" jelentkezik. Ide sorolhatjuk a régi társadalmi- és kortárslexikonokat, arcképcsarnokokat, régi és uj "Ki kicsodákat". A jelentősebb életrajzgyűjteményeket is itt kell említenünk, igy külön is szót érdemel a közelmúltban megjelent, csaknem három és félszáz portrét bemutató "A szocialista forradalomért" c„ kötet (Bp. 1975.)