Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [5] 1975. 120 p.

Zalai Katalin: A Magyarországi Bőripari Munkások Szövetsége szervezeti felépítésének alakulásáról és az iratok rendezéséről

Szabadszervezetük tevékenysége a "Cipész" hasábjain és az iratokban is követhető,, A fondban megtalálható az 1894-ben létrehozott "Szervezkedési és Ellentállási Pénztár" tagkönyve, 7 szabályzattal. * Ez, a gazdasági mozgalmak fedezésére létesitett alap hozzájárult az 1893-94-95-ben lezajlott cipészsztrájkok sikeréhez. Külön szólunk az 1892. évi - a szaklap agitációjának eredményességét bizonyitó - I. cipész-csizmadia kongresszusról. A tanácskozás felmérte az országos szakegyesület kiépítésének lehetőségeit és kijelölte a megvalósítás útját. A kongresszust követően az ország különböző területein alakultak meg a cipész és csizmadia csoportok. A fondban az aradi, a debreceni, a hódmezővásárhelyi, a kassai, a kolozsvári, a pécsi, a pozsonyi, a soproni, a szegedi egyesületek alapszabályai ^° találhatók meg. Az 1894. évi II. , az 1896. évi III., az 1900. évi IV. kongreszszusok újra felvetették és sürgették az országos cipész és csizmadia egyesület megalakítását. Az országos szakegyesület létrehozásának kérdéséhez tartozik a cipészekhez legközelebb álló rokonszakmák viszonya az egységhez. A cipőfelsőrészkészitők gyakori kiválásainak okai még tisztázatlanok. Először 1898-ban, majd 1901-ben szakadtak el a cipészek szervezetétől. Megalakították a Budapesti Cipőfelsőrészkészitő Munkások és Munkásnők Szak- és Munkaközvetítő Egyletét. 1905-ben és 1908-ban visszatérési kísérletről 9. számolnak be az iratok. ' ' Hosszas előkészítő tárgyalások után, 101 8. február 24-én sikerült megegyezni,. Az egyesülési kísérletek és a megáll apód ás dokumentumai-