Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [2] 1972. 130 p.

Tóth Lászlóné: Az archívum és az ügykezelési munka kapcsolatainak alakulása Zala megyében

Az archivum tehát az 1966 évi munka befejeztével eljutott azoknak a következtetéseknek levonásához, amelyek a további évek munkáját és az archivum-irattári kapcsolatot is meghatározták. Az 1967-1969 években végzett iratbegyüjtésnél a rendezés vala mennyi szervnél - a KISZ szerveket, munkásőrséget, lapszerkesztőséget is beleértve - az archivum részvételével történt. Jellemző, hogy az iratbegyüjtés 1968 évtől kezdődően az évfordulós feladatok miatt eléggé háttérbe szorult, ami abban mutatkozott meg, hogy kevésbé volt szervezett az archivum részéről és kevesebb idő jutott a rendezésben való részvételre is. Ebben az időszakban kerültek archivumba az MSZMP szervek 1963. és részben 1964 évi, a KISZ szervek 1962-1963 évi és a Munkásőrség 1963 évi iratai. 4. Az archivum-irattár kapcsolatának uj vonásai 1970 márciusát

ól napjainkig Az archivum-irattár közti kapcsolat fejlődésében uj szakasz vette kezdetét 1970-ben, az MSZMP KB Titkárság 1970 március 2-i határozata megjelenésével, bár ennek hatása nyilvánvalóan nem jelentkezett azonnal. A konkrét kapcsolatot ebben az időszakban is az 1966-ra kialakult és 1967-69-ben általánossá vált munkamódszer határozta meg. 1970-ben a fő iratbegyüjtési feladat az MSZMP szervek 1964 évi iratai átadás-átvételének befejezése. E mellett, közigazgatási átszervezés miatt, először került sor a megyében rendkívüli iratbegyüjtésre. A letenyei járás megszüntetésével a járási pártbizottság 6 évi iratanyagát kellett rendezett, selejtezett állapotban begyűjteni. Ezt a munkát ki kellett emelni különösen azért, mert ebben a legteljesebb mértékben megvalósult a két terület közti együttműködés, és annak minden előnyét igazolta. A megszűnt letenyei járásból történt soron kivüli iratbegyüjtés - amellett, hogy nagy munkával járt - több tanulságot is hozott. Igy az t