Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [2] 1972. 130 p.

Tóth Lászlóné: Az archívum és az ügykezelési munka kapcsolatainak alakulása Zala megyében

iratrendezés során több éves viszonylatban képet kaptunk arról, hogy az MSZMP KB Titkárság 1965 április 13-i, az irásos anyag csökkentésére hozott határozatának végrehajtása - a pozitivumok mellett - milyen negatív hatásokat is hozott magával. Pozitiv változások a járási pártszerv irn

7 taiban voltak megfigyelhetők, mig a negativ jelenségeket főként az alapszervezeti iratok mutatták. A probléma, ami e téren jelentkezett nem volt is meretlen előttünk, mégis megdöbbentő volt látni, mennyire nagymérvű - szinte zuhanásszerű csökkenés - következett be a határozat végrehajtása során. Ez a csökkenés mind mennyiségi, mind minőségi vonatkozás ban jelentkezett. A minőségi, tartalmi romlást az un. irattömb bevezetése sok esetben még tovább fokozta. A letenyei tapasztalatokat sajnos azóta az 1971 évben végrehajtott 1965 évi iratbegyüjtés is alátámasztotta. Ez a határozat helytelen értelmezéséből is adódó és utólag helyre nem hozható hiányosság már csupán okulásul szolgálhat mindannyiunk számára. Nem hagyható figyelmen kivül ez a körülmény az alapszervezeti iratok selejtezésénél, igy a besorolási lista alkalmazásánál sem. A letenyei munka során szerzett tapasztalatok azt is megmutatták, hogy az 1965 áprilisi titkársági határozat az alapszervezeti iratbegyüjtés terén uj helyzetet teremtett. E határozat alapján ugyanis az alsóbb párt szervek és pártszervezetek mentesülnek jegyzőkönyveik rendszeres beküldési kötelezettsége alól, és ennek következtében korábban szinte elsődleges forrást jelentő járási irattári anyag - a "Lerakási Rend"szerinti PTO/8. helyére az iratbegyüjtés anyagalépett. Bár nem természetszerű, de gyakorlatilag ez szintén az alapszervezeti iratok csökkenését hozta magával. Ezzel a következő években ugyancsak számolnunk kell és nagyobb gondot kell fordítani a járási, városi pártszervek iratbegyüjtési munkájára. Mindebből következett, hogy az 1971 évi iratbegyüjtésben különös helyet kaptak a közbeeső szervek és az alapszervezetek iratai. Első alkalom volt, amikor ezeknek az iratoknak a rendezése is archivumi részvétellel történt. Ez az irattárakban közösen végzett munka, amelynek során az