Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [2] 1972. 130 p.

Tóth Lászlóné: Az archívum és az ügykezelési munka kapcsolatainak alakulása Zala megyében

3. Az archivum és az irattár közti viszony alakulása 1966-1970 márciusáig Az 1965 évi iratbegyüjtés tapasztalatai már 1966 évben éreztették hatásukat. Anélkül, hogy tudatosan történt voLi-x, kezdett kialakulni az irattári rendezés közös munkája, amelynek az archivum egyik segitő ténye zője lett. Az 1962 évi iratok rendezése már kisebb-nagyobb mértékben az archivum részvételével történt. A segítség mértéke szerint változott, hogy az adott járási vagy városi pártszerv esetében igénye vagy esetleg szüksége milyen mértékben merült fel. Igy - bár az MSZMP szervek 1962 évi iratai elfogadható irattári rendezettséggel kerültek az archívumba - a rendé zettség foka nem tekinthető teljesen azonosnak. Az 1966 évi iratbegyüjtés! munka igy az archivum-irattár kapcsolatában uj fejezetet nyitott. E munkát értékelve nyert az archivum részéről először megfogalmazást, hogy a begyűjtést megelőző, selejtezéssel egybekötött rendezést nem szabad egyszerűen csak irattári feladatnak tekinteni. A rendezettség! szint növelésének igénye az archivum részéről egyre tudatosabban vetődött fel. Ez pedig magával hozta az irattárak részéről jelentkező igényt is, nevezetesen azt, hogy az archivum segit.se, aktivan támogassa a rendezési munkát. Az igény mindkét oldaláról jogosnak bizonyult és.közös érdeket szolgáit. Eisősorban az archivum érdeke., hogy a levéltárivá érett irattári anyagok olyan szintű irattári rendezettséggel kerüljenek begyűjtésre, amely megközelíti az archivumi rendzettség fokát. Ez azonban nem öncélú érdek. Minél rendezettebbek az archívumba kerülő anya gok, annál kutathatóbb állapotúak, vagyis annál jobban megfelelnek rendelteté süknek : újbóli rendezés nélkül képesek a • napi pártpolitikai munka és a történeti kutatás igényeit kielégíteni. Az archivumi érdek igy esik egybe a politikai-, gyakorlati- és történeti kutatómunka érdekeivel.