Állományvédelmi ajánlás. Szerzők: Czikkely Tibor, Káli Csaba, Orosz Katalin, P. Holl Adrien, Szlabey Dorottya. 2017, 150 oldal
1. A levéltári dokumentumok típusai, a károsodások okai és megjelenési formái
A fent vázolt gépi papírgyártás módszere a mai napig nem változott, a savas kémhatású gyantás enyvezést az 1970-as években felváltotta a semleges kémhatású szintetikus enyvező anyag használata. Ekkor lehetővé vált a lúgos kémhatású mészkőpor (kálcium-karbonát) töltőanyag alkalmazása, így tartósabb, lúgos kémhatású papírok előállítása. Az alábbi táblázatban a kézi merítésű rongypapírok és a gépi gyártású papírok főbb jellemzőit foglaltuk össze. 1. sz. táblázat A kézi merítésű rongypapír és a gépi gyártású (cellulóz) papírok főbb jellemzői Kézi merítésű rongypapír (1840-ig) Gépi gyártású papír (1840-1990) Alapanyag Len, kender, gyapot (rongy). Lombos fa: nyár, fűz, gyertyán. Tűlevelű fa: erdei-, lucfenyő. Szalma (eleinte ronggyal keverve). A rostok lignint nem, vagy csak kis %ban tartalmaznak. A rostok akár 15-40% lignint is tartalmaznak. Rostok előkészítése Rongyok darabolása, mésztejben áztatás, foszlatás. Fa mechanikai köszörülése (facsiszolat), a rostok kémiai feltárása savas, lúgos oldatokkal. Az eredetileg hosszú rostok nem rövidülnek j elentősen. Az eredetileg kissé rövidebb rostok jelentősen rövidülhetnek. Adalékanyagok: Töltőanyag Nincs, később mészkőpor (CaCOs) (lúgos pufferhatású). Semleges vagy vízoldhatatlan sók (például kaolin, titán-dioxid). Enyvezőanyag Felületi enyvezés állati enyvoldattal Anyagában enyvezés timsós gyanta 13
