ISAD(G) Genearal International Standard Archival Description. Az Általános Levéltári Leírás Nemzetközi Szabványa. Második kiadás 2000. Kézirat, 54 oldal.

B Függelék - Teljes példák - 1–3. példa Többszintű leírás, Fond – Állag – Ügyirat

Zinner Tibor: Adalékok az antifasiszta számonkéréshez és a népi demokrácia védelméhez különös tekintettel a Budapesti Népbíróságra. In: Budapest Főváros Levéltára Közleményei ‘84. Bp., 1985. 137-169. p. Zinner Tibor: Háborús bűnösök perei. Internálások, kitelepítések és igazoló eljárások 1945-1949. In: Történelmi Szemle 1985. 1. sz. 118-140. p. Zinner Tibor - Róna Péter: Szálasiék bilincsben I-II. Lapkiadó Vállalat, Bp., 1986. Zinner Tibor: XX. századi politikai perek. A magyarországi eljárások vázlata 1944/1945-1992. Rejtjel Kiadó, Bp., 1999. 3.7. ELLENŐRZŐ ADATCSOPORT 3.7.1. A leírás készítése és készítője Tasnádi Ákos, Budapest Főváros Levéltára 3.7.2. Szabványok és szabályok ISAD(G) 2. kiadás 3.7.3. A leírás készítésének ideje 2009. 05. 04. 2. példa. Állag leírása 3.1 AZONOSÍTÁSI ADATCSOPORT 3.1.1. Jelzet HU BFL XXV.1.a 3.1.2. Cím Budapesti Népbíróság, büntetőperes iratok 3.1.3. Idő(kör) 1945-1949 3.1.4. Leírás szintje Állag 3.1.5. Terjedelem, adathordozók 126,38 ifm (934 kisdoboz, 18 kötet, 9 fiók) 3.2. KONTEXTUSRA VONATKOZÓ ADATCSOPORT 3.2.3. A megőrzés története A Budapesti Népbíróság büntetőperes iratanyaga teljesen, vagy legalábbis nagy részben államvédelmi-belügyi kezelésbe került, feltételezhetően az 1950-es évek elején. Innét folyamatosan kerültek vissza az ügyiratok a Fővárosi Bíróság irattárába (az 1950-es, 1960-as évekből is már vannak adatainak, részletes listákkal rendelkezünk 1977-ből, 1980-ból, 1984-ből, 1989-ből és 1990-ből). Az iratanyag nem teljes; nem zárható ki, hogy a rendszerváltás környékén egyes ügyiratok az iratmegsemmisítések során elpusztultak, de az sem, hogy vannak még népbírósági akták a nemzetbiztonsági szolgálatoknál. A volt állambiztonsági iratanyag őrzésére és feldolgozására 1997-ben létrehozták a Történeti Hivatalt (ma Állambiztonsági Szolgálatok Történeti levéltára), az egykori állambiztonsági iratanyaggal oda is kerültek népbírósági akták. Az államvédelemnél az aktákat („V”, azaz vizsgálati) dossziékként kezelték, ennek során a nagyobb aktákból több dossziét alakítottak ki; előfordult, hogy egyes periratok egységét megbontották, a peranyag egy részét – az államvédelmi munka függvényében – más dossziékba rakták át. A Belügyminisztériumban az 1960-as években a náluk lévő ügyiratok jelentős részét rendezték saját szempontjaik szerint. A levéltárban a mikrofilmezési előkészületek során a teljes állagot darabszinten rendeztük. 3.2.4 Levéltárba kerülés/Gyarapodás 44