ORAL HISTORY
Szendiné Orvos Erzsébet: Az MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltárának Oral History Gyűjteménye. Levéltári Szemle, 65. (2015) 1. 5-
My MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltárának Oral History Gyűjteménye ványt is hozott létre. Megható, ahogyan gondolkodik: nMinden ember csak égj embert tegyen boldoggá, és akkor nem les% boldogtalan ember a Földön. ”3} Kincses Gyula tanárként a gyengén látó gyermekekért tett sokat, és nagyon fontosnak tartotta a szellemi és a vizuális tisztánlátás egységét.33 34 Több olyan nyugdíjas kutatót, helytörténészt is megszólaltatott, akik évek óta látogatják a Hajdú-Bihar Megyei Levéltárat, és gazdag életútjuk révén érdemesnek találta életük történetének megörökítését. A helytörténetírást egyébként is támogatja intézményünk, így Nagy Pál údevelekkel kapcsolatos kutatómunkájának eredményeit sem hagytuk fiókban heverni: pályázati úton közös kötetben kiadtuk az összegyűjtött dokumentumokat. Pali bácsi más irányú kutatásairól is szívesen mesélt, illetve mozgalmas életéről, családjáról. Az interjút gazdag képanyaggal egészítette ki. Feuermann Lászlóval, a Debreceni Zsidó Hitközség jelenlegi elnökével is készült interjú, aki megélte a 2. világháború utáni változásokat. Szülei elbeszélései alapján tudott beszélni a Holokausztról is. Kovács Gergely doktori kutatásainak középpontjában a Hajdú-Bihar megyei termelőszövetkezetek kialakulása áll, ezért kereste meg és készített interjúkat azokkal, akik megélték az erőszakos beléptetéseket, tagosításokat, illetve a szövetkezetek felbomlásának időszakát. így készült interjú az egyeki tsz-elnökkel, Tóth Mátéval, aki érintettként elsősorban a tsz-ek előnyeit emelte ki, vagy Katona Flóriánnal, aki 1973-tól 1993-ig volt tsz-tag. A hanganyag mellett videofelvétel is készült, melyen láthatjuk, hogy Flóri bácsi szívesen megosztotta velünk mai életének minden mozzanatát. A gyakorlat azt mutatja, hogy nagyon fontos az interjúalany és az interjúkészítő közötti bizalom kialakítása, hogy őszinte és reális képet kapjunk az adott korszakról és a megtörtént eseményekről. Tapasztalataink Az oral history műfaja ma már széles körben elterjedt, sőt divatos műfajjá vált, de még nem alakult ki egységes módszertana. Levéltárunk is igyekszik az interjúkészítés során felhasználni azokat a tapasztalatokat, amelyet a korábban említett gyűjtőknél látott, illetve kötelező érvényűnek gondol, ugyanakkor nagy szükségét látnánk legalább egy MNL szintű konszenzusnak! Az interjúkat általában az interjúalany otthonában készítjük, de előfordult már, hogy a Levéltár egyik irodájában készült a felvétel, természetesen gondoskodva a nyugodt légkörről. Az interjúalanyok kiválasztása egyrészt tudatos, témához és személyhez kötött, másrészt ajánlásra történik. Az interjúra fel kell készülni. A célkitűzés — a feltárandó ismeretek körének — meghatározása mellett ismerni kell a korszakot, az eseményeket és az azóta lezajlott változásokat. A szereplők ismerete is elengedheteden. Nagyon fontos a megfelelő interjúalanyok kiválasztása. Az emlékezőt ugyanis befolyásolhatja az életkora, társadalmi helyzete, iskolázottsága, pozíciója, szerepe a felidézett eseményekben. A kérdéseket sem árt előre megfogalmazni, és ha az interjúalany kéri, előtte megbeszélni. Interjúink 33 MNL HBML XV. 55. 4. d. Seres Géza (1915). Az interjút készítette Kovács Gergely, 2013. 34 MNL HBML XV. 55. 4. d. Kincses Gyula (1934). Az interjút készítette Kovács Gergely, 2013. 11
