ORAL HISTORY

Szendiné Orvos Erzsébet: Az MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltárának Oral History Gyűjteménye. Levéltári Szemle, 65. (2015) 1. 5-

S^endiné Orvos Erzsébet

többsége spontán baráti beszélgetés, tiszteletben tartva természetesen a személyiségi jogokat. Tapasztalatunk szerint a sikeres, feltárulkozó beszélgetések egyik legfontosabb záloga a kérdező és a válaszoló közt kialakult bizalom, ezért is kerüljük a „hivatalos” szituáció látszatát is. Az oral history azonban nemcsak szakmai, hanem intellektuális kihívás is a történészek számára: nemcsak az a fontos, hogy alaposan felkészüljünk az interjúra, hanem bizonyos értelemben pszichológusnak is kell lenni, együtt érezni az interjúalannyal. Az sem mindegy, hogy hogyan kérdezünk. Ügyelni kell a pontos fogalmazásra, szükség esetén szünetek tartására. A rutinos interjúztató tudja, hogy a spontán kérdéseknek és az elkalandozó válaszoknak is nagy jelentősége lehet! A kérdezőnek tisztában kell lennie azzal, hogy a válaszadó milyen kapcsolatban állt az eseményekkel.35 Az interjúalany interjú alatti magatartása, hanghordozás, arckifejezése is nagyon sokat elárulhat.

Jogi-etikai kritériumnak tekintjük az interjúalany pontos tájékoztatását a témáról, a célról és a felhasználás (közlés) módjáról. Éppen ezért az interjúkészítés előtt kérjük az interjúalany hozzájárulását az interjú elkészítéséhez és a publikáláshoz.36 Az interjú technikai eszköze a telefon fényképezőgéppel, illetve videokamerával kiegészítve. Hiteles formának ugyanis mi a hang-és video anyagot tekintjük, hiszen csak ez tudja átadni a közveden kommunikáció számos jellegzetességét.

Az interjúztatónak igen nagy szerepe van az interjú létrejöttében, hiszen ő formálja a tanúvallomásokat kérdéseivel, ő adja meg a végső formáját, értelmezését. Ezért kell dokumentálni az interjú lépéseit, körülményeit is! A szerkesztett anyag sem tudja minden esetben visszaadni a beszéd hagyományos kísérőelemeit, ami a mondanivalót befolyásolhatják, ezért a gépelésnél a szöveghű átírásra törekszünk, s mind a kérdéseket, mind a válaszokat feltüntetjük. A nem verbális információk (hangulati elemek, metakommunikatív jelek) megőrzésére is ügyelünk. A legépelt anyagot az interjúalannyal átnézetjük, aki javaslatokat tesz az esetleges változtatásokra, majd a végleges szöveget aláírja. Az elkészült anyaghoz mellékeljük azt az adatlapot, amely minden fontos adatot tartalmaz az interjúra vonatkozóan.37 Fontos feltüntetni az interjúalany társadalmi státusát is az események idején, illetve az interjúkészítés idején, valamint az eseményekben játszott szerepét.

A műfaj értékei és hiányosságai

Az oral history műfajának számos értéke van, a történész számára azonban elsősorban a szubjektivitás szempontjából fontos. Árnyaltabb, teljesebb történeti megismerést tesz lehetővé, hiszen az írott források nem tudnak megőrizni olyan szubjektív elemeket, mint az emberek mentalitása, egyéni motivációi, amire az oral history képes. Az emlékező az általa megjelenített társadalom gondolkodásmódját is bemutatja, s a mód35 Epikus hangot üt meg az, akinek identitása a múltbeli eseményhez kötődik, viszont ha a visszaidézéskor már másként gondolkodik, ironikus hangnemben beszél.

36 Két példányban készül, az anyag kutatható és kiadványban közzétehető.

37 Az interjú készítésének helyét, idejét, az interjú készítőjének és az interjúalanynak a nevét, születési évét, foglalkozását és lakcímét.

12