Magyar közigazgatási számrendszer. Szerk. Botár Olivér. Bp. 1949. 248-35 p.

Bevezetés

noki számot helyeztem, melynek utolsó számjegye nullával végződik, tehát az egy nullával végződő számok nem konkrét ügyeket jelölnek meg, hanem azt a gyűjtőnevet, amely alá konkrét ügyek egyedei besorolhatók. Számrendszeremben tehát ezek a legkisebb parancsnokok. Ha nem egy bizonyos ügyről van szó, hanem az ügyek egy kisebb csoportjáról, akkor ezeket ezen egy nullával végződő parancsnoki rendszámokkal fejezzük ki. Ez a rendszám képviseli az alája beosztott számok összességét. Legfeljebb 9 ilyen gyűjtőfogalmat egy nagyobb gyűjtőfogalomba foglalhatunk össze, melynek megjelölésére most már 2 nullával végződő magasabb parancsnoki számot helyeztünk. Ezek a rendszámok kisebb csoportok összefoglalását jelentik és hivatottak az összes alájuk rendelt csoportok képviseletére (alosztály-rendszámok). Legfeljebb 9 ilyen nagyobb csoport fölé egy főparancsnoki számot helyeztünk, mely 3 nullával végződik és egy-egy közigazgatási ágazatot jelképez, annak szervezetével együtt. A számok ilyen hierarchiája lehetővé teszi, hogy egy bizonyos ügyet az általános gyűjtőfogalmakból kiindulva és fokozatosan a szakszerűség felé haladva, könnyen megtalálhassunk. Azoknak a fogalmaknak rendszerbe foglalására, amelyek a tárcákon felül álló általános ügyekre vonatkoznak, a nullával kezdődő számcsoportot tartottam fenn. Ilymódon a decimális számrendszer ezen előnyét kihasználva, tökéletes folytonossággal alkalmazhattam nevezetesen azt az elvet, hogy a nulla helye az általánosságból a speciális ügyek felé haladást jelzi, vagyis, minden olyan rendszám, amelynek első számhelyén nulla fordul elő, egészen általános, a tárcák felelt álló ügyeket jelöl meg, amelyeknek második helyén alkalmaztam azt, egy osztály általános ügyeire vonatkozik, a harmadik számhelyen álló nulla egy alosztály általános ügyeit jelzi s a negyedik számhelyen álló nulla pedig egy csoportot jelöl általánosságban. A lO.OOO-rel kezdődő rendszámok osztálya csak vendégként szerepel ebben a könwben, ez egy másik számrendszer olyan része, melyet célszerűségi okokból helyesnek tartottunk közhasználatba adni. A SZÁMRENDSZER ALKALMAZÁSA. 1. A rendszámok egyúttal rendeletgyüjtők, sőt, rendeletszámok is, ami azt jelenti, hogy a rendszámhoz, tartozó összes eddig megjelent jogszabályokat a rendszám címe alatt fel kell sorolni, késebb az újonnan megjelenő rendeleteket az azok közlésére szolgáló közlönyben elsősorban a rendszámmal kell ellátni, ami lehetővé fogja tenni, hogy mindenki, akit illet, a jogszabályokat rendeletszámok szerint gyüjlhesse. így az egy tárgyhoz tartozó joganyag együttmarad, ami később az aproximatív jellegű rendeletszámok alkalmazását feleslegessé fogja tenni. így mód fog nyílni a rendeletinfláció megszüntetésére, mert ahelyett, hogy a rendeletek száma állandó új számok alkalmazásával szaporodna, az egy tárgyhoz tartozó joganyag fog növekedni, de ez rendezett formában jelentkezik, így tulajdonképpen már nem egymillió rendeletet kell számontartanunk, hanem csak 3.500-at, amelyet könnyen számon lehet tartani s amelyhez mindig hozzá lehet férni. Ezzel kapcsolatban az az ellenvetés hangzik el, hogy mi fog történni akkor, ha egy rendelet egyszerre több tárgyat érint. Erre válaszom a következő : Ha egy rendelet konkrét intézkedési ügyben több tárgyra vonatkozik, úgy az egyszerre tebb rendszámot fog érinteni. Ha viszont csak általánosságban vonatkozik az ügyek egy egész csoportjára, akkor azt oly számhoz kell csatolni, illetőleg az oly számot fog viselni, amely szám hivatva van arra, hogy az alája rendelt összes ügyeket képviseltesse. Ezek a fentebb említett, mintegy parancsnoki jellecgel felruházott számok. Feltételezhető, hogy a számrendszer önmagában véve is a rendeletalkotás terén egy bizonyos differenciálódást fog eredményezni és a jogszabályszerkesztőket arra fogja ösztökélni, hogy inkább három rendeletet alkossanak, mint egy olyant, mely három rendszámot érint. 2. A rendszám hatáskör jelző. A hatásköröket eddig eléggé bizonytalan módon osztották ki, éppen azért, mert azok szabatos körülírása hiányzott. A rendszámok szerint kiosztott hatáskörök lehetővé teszik azok pontos nyilvántartását, ami a felelősség kérdését kétségtelenné teszi és a tisztviselők öntudatát emeli. Természetesen, a községi jegyző illetékes lesz az összes rendszámok tekintetében, a járásnál ez már egy bizonyos mértékben előadónként szétoszlik. Végül a magasabb hivatalokban és főleg a minisztériumokban minden rendszámnak meg lesz a maga előadója. Természetesen, lesznek olyan rendszámok, amelyekel több előadó oszt fel egymás között, és lesznek olyan előadók, akikre egyszerre több rendszám tartozik. Mindenesetre lehetőség nyílik arra, hogy a rendszámot, mint hatáskör jelzőt, kifüggeszthessük a hivatali he'y'ségekben, kiírhassuk az ajtókra, azok alapján tájékoztató táblázatokat készíthessünk, a postabontókat, segédhivatalokat pedig oly jegyzékkel lássák el, mely pontosan meghatározza, hogy egy-egy rendszám, tekintetében ki a felelős, ki az illetékes előadó. így adminisztratív egyszerűsítéseket is megvalósíthatunk, esetleg az iktatóból közbeeső állomások nélkül az ügyet közvetlenül ahhoz lehet irányítani, aki annak rendszámát, mint előadói hatáskört, képviseli. Ezzel kapcsolatban felteszik azt a kérdést, hogy mi történik akkor, ha egy ügyet több különböző szempontból több hivatalban intézik. Ez esetben ugyanaz a rendszám több hivatalban is fog szerepelni, azt több hivatalban is fogják alkalmazni, mint ahogyan a vámtarifaszámokat is az ország minden vámhivatalában alkalmazzák. Számolni kell azzal a körülménnyel is, hogy az élet folyamán egyes ügyek átalakulnak. Ez esetben természetesen új rendszámot is nyernek. Ez előfordul a vámkezelési eljárásban is, ahol az nem idézett elő zavarokat.