Magyar közigazgatási számrendszer. Szerk. Botár Olivér. Bp. 1949. 248-35 p.

Bevezetés

3. A rendsz inok és községi ügyvitel. A rendszámok alkalmazása a községi ügyvitelt egyszerűbbé teszi. Számos oly jegyzőség ismeretes, ahol már évtizedekkel ezelőtt egymásról nem is tudva, teljesen önállóan egy tapasztalati alapon kidolgozott primitív számrendszert alkalmaznak, kellő sikerrel. E rendszerek közül legmegfelelőbb a hevesmegyei Kömlö, Vámosgyörk és Gyöngyöshalászi községekben vezetett ügyvitel. Mindhárom községben kb. 120 főcsoportszámot alkalmaztak, ami megfelel az általunk készített rendszer 120 alosztály számának. Iktatószám helyett ezeket a számokat alkalmazzák és az iratokat eszerint irattí rozzj k. Hasonló ügyvitelt találunk a pestmegyei Felsődabas és Domony, a szatmármegyei Barabás és Nyírtúron, valamint a békésmegyei Vésztő és Gerendás és a sopronmegyei Rábaszovát községekben. Ezek a községek egymás rendszerét nem ismerve, különállóan építették fel számrendszereiket; azt mondhatjuk, hogy ez a számrendszer a magyar közigazgatás őstelevényéből fakadt s tekintve, hogy az általunk tudományos alapon elkészített számrendszerhez elveiben és rendszerében hasonló, ez a körülmény az, amely a számrendszer helyességének is egyik döntő bizonyítéka. Az ügyiratok tekintélyes része a községeknél kezdi cl útját. A jegyző azt eddig iktatószámmal látta el, mely az ügy belső természetével semmiféle kapcsolatban nem állott. A jövőben oly szí mot fog alkalmazni a rendszám segítségével, amely az ügy későbbi útját meghatározza. Tekintve, hogy a községeknél az ügyeket rendszerint nem. szükséges 3500-féle szempont szerint differenciálni, elég, ha a jegyző a 100 alosztály valamelyikét alkalmazza, amit akár egy falitábla segítségével is könnyen elvégezhet. Ez lesz az ő irattári száma, melyet az iktatókönyvbe is bevezet. Nagyforgalmú jegyzőségek pontosabb meghatározást is alkalmaznak egészen bizonyos, hogy a jegyzők nagy része a 3500 rendszámot vagy azoknak az ő ügykörében előforduló részét egy bizonyos idő múlva fejből fogja tudni. A rendszámmal ellátott ügyirat útja kétségtelenné van téve és annak tárgya szabatosan meg van határozva. így feleslegessé válik az ügyiratnak a tárgy megállapítás szempontjából szükséges újabb és újabb áttanulmányozása. 4. A rendszám és tárgyértékelés. Tekintve, hogy a rendszám a tárgyat helyettesíti, a tárgyértékelést országosan egyöntetűvé teszi. Eddig a tárgy megállapítása nagyon helytelenül alacsonyrendű funkciónak minősült, aminek az volt az eredménye, hogy egy ügyet minden hatóságnál más-más tárggyal jelöltek meg. A közigazgatási számrendszer a tárgy érték élést országosan egységessé teszi, a tárgy feljegyzésére a nyilvántartásokban a rendszámot és az ahhoz tartozó szabatos fogalommeghatározást kell alkalmazni, ennek alapján később egyszerű munka lesz kiértékelni azt, hogy egy bizonyos ügy az ország egy-egy hivatalában hányszor szerepelt, az ügyek egy-egy csoportja milyen mértékben fordul elő az ország különböző vidékein, az ily alapon végzett kutatás alkalmas lesz arra, hogy a közigazgatás teljes korképét feltárja. Ha ezt grafikusan ábrázoljuk, eddig ismeretlen összefüggéseket tudunk felfedezni, a túlterhelt hivatalok és a szűk keresztmetszetek önmaguktól fognak jelentkezni éppen úgy, mint a felesleges állomások, felesleges ügyintéző helyek és a gyakorlatilag szükségtelen eljárási módozatok, amelyek már feleslegessé váltak, de kellő áttekintés híján azok törléséről nem tudunk gondoskodni. Fel fogjuk tudni fedezni a kettős, vagy többszörös ügyintézést, az egymással ellentétes intézkedéseket, általában mindazt, ami közigazgatásunkat nehézkessé, bizonytalanná és lassúvá teszi. Oly területeken, ahol hosszú kutatások után legfeljebb felületi, tüneti kezeléseket alkalmazhattunk, most intézményesen fogunk tudni gyógyítani és az egész helyzetet mintegy madártávlatból tekinthetjük át, amire eddig semmiféle lehetőségünk nem volt. 5. A rendszám és az adminisztráció. A rendszám nem áll szoros kapcsolatban az adminisztrációval, annak nehézségeit és szükséges kinövéseit csak fokozatosan lépésről-lépésre lesz hivatva csökkenteni, minthogy azonban azt egy üres fióknak is lehet tekinteni, amely az eljárási utasítást a vonatkozó jogszabályi anyagot, az ügyintéző személy nevét és hivatalát van hivatva magában foglalni, ebben a fiókban ezeken kívül még sok minden tárggyal összefüggő anyagot is be lehet rakni. Mindenesetre az irattári anyagot is, amelynek már komoly jelentősége van. Az iktatószámok számsorrendjében rendezett irattér a világ egyik legnagyobb értelmetlensége, ha a kezeléshez szükséges könyv elvész, az irattár értelmetlenné válik. A rendszámok szerint gyűjtött irattár a kutatások céljára már rendezett kútfő, mely az egy tárgyhoz tartozó ügyek történetét tartalmazza. Ha az ország összes irattárai ily rendszer szerint egységesen lesznek rendezve, összehasonlíthatatlanul könnyebb dolga lesz azoknak, akik akár jogszabályalkotási, vagy tudományos kutatás céljából a hasonló ügyek egy bizonyos csoportját át akarják tekinteni. 6. A rendszámok mint gyűjtőszámok. Jelenleg az a helyzet, hogy egy bizonyos közigazgatási fogalomhoz a legkülönbözőbb számok egész sora tartozik (törvények, rendeletek, végrehajtási utasítások, üzleti, üzemi és szolgálati szabályzatok, állami számlák, nyomtatványok, házi rendeletek és más intézkedések számai), amelyek csak különböző módszer szerint, különböző könyvekbe foglalt segédletek alapján deríthetők fel. A tapasztalat azt mutatja, hogy egy állandó kéznél lévő fiókra felírunk egy bizonyos fogalmat, kkor lassanként minden odavándorol, ami e fogalomhoz tartozik. Az állandó és ismeretes szám ki fogja zorítani a terhes, bizonytalan, ideiglenes és nehezen megtalálható számokat. 7. A rendszámok és statisztika. Az árukra vonatkozó statisztikai rendszerünk a vámtarifa számokra épült fel. A tapasztalat azt mutatja, hogy lényegesen könnyebb statisztikát készíteni olyan jelenségekről, amelyek constans szimbólumokhoz vannak kötve, valószínűnek tartom, hogy a közigazgatási számrendszer a statisztikusoknak komoly segítséget fog nyújtani. 8. A közigazgatási számrendszer és hírközlés. Az állami igazgatás gépezetébe fokozatosan épülnek a hírközlési technika vívmányai. Ez a folyamat a telefonnal kezdődött és ma talán egyes országokban a rádiótelegráfnál tart. A rendszámok megalkotásánál ezeket a szempontokat figyelembe vettem, ezért nem lehetett betűket és számokat vegyesen alkalmazni. Ha a rendszámokat távközlési codeszámoknak tekintjük, akkor