Magyar közigazgatási számrendszer. Szerk. Botár Olivér. Bp. 1949. 248-35 p.

Használati utasítás

számhoz kell kapcsolni. Amennyiben a jogszabály olyan ügyeket érint, amelyek több rendszámcsoportra vonatkoznak, úgy a rendszámcsoportok fölött álló alosztályszámot kell alkalmazni. Ha a jogszabály több alosztály körét érinti, úgy az osztály számát kell figyelembe venni. Ha a jogszabály több közigazgatási osztályra vonatkozik, úgy azt oly rendszámmal kell megjelölni, mely (alkotmány, közjog, államigazgatás) ügyeinek megjelölésére szolgáló nullával kezdődő rendszámok osztályában foglal helyet. A jogszabályok rendszám-megállapításánál nem kell figyelembe venni azt a körülményt, hogy az mely osztályban foglal helyet. Például: a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter kiadhat oly rendeletet, amellyel kapcsolatban »pénzügyek, nemzetgazdasági című osztály körébe tartozó rendszámot kell alkalmazni. Ha egy jogszabály egyszerre több önálló ügyet érint közvetlen vonatkozásban, úgy a jogszabály megjelölésére több rendszámot is lehet alkalmazni, az alkalmazás sorrendjére a számsorrend az irányadó. Ha egy jogszabály általánosságban az ügyek, illetőleg a rendszámok egész sorozatára vonatkozik, úgy minden esetben a gyűjtőfogalom megjelölésére szolgáló osztály, alosztály vagy csoport számát kell alkalmazni. A rendszámok és a hatóságok szervezete. A rendszámok által alkotott csoportok, alosztályok és osztályok nem érintik a hatóságok szervezetében működő osztályokat, főosztályokat, csoportokat stb., esetleg véletlenségből előfordulhat, hogy a köziga/gatási számrendszer valamelyik alosztálya, valamely ténylegesen működő hatóság vagy főhatóság osztályának, vagy főosztályának hatáskörével megegyezik. Amennyiben egyes ügyek, vagy az ügyek egy bizonyos csoportja az idevonatkozó rendelkezések folytán más tárca hatáskörébe kerülhet, mint amilyenben az a számrendszer megalkotása előtt volt, ez a körülmény nem jelenti a rendszám megváltozását, de azt a rendszám közlésére szolgáló tételnél megjegyzés formájában fogjuk közölni. Az ügyiratoknak rendszámokkal való ellátása. A számrendszer egyik legfontosabb célja az, hogy minden közigazgatási beadvány, illetőleg ügyirat a benyújtás alkalmával, tehát a legelső közigazgatási szervnél, bizonyos ese ékben azonban még benyújtás előtt (ügyvédek, közjegyzők, érdekképviseletek, vállalatok) rendszámmal legyen ellátva. Ugyanis a rendszám az ügyirat további útját és elintézését egyszerűvé és gyorssá teszi, tárgyát pontosan meghatározza és az ügyiratot közbeeső állomások nélkül a ténylegesen illetékes ügyintéző szervhez, hatósághoz vagy személyhez irányítja. A rendszám általában négy számjegyből áll és a közigazgatási osztályra vonatkozóan az első számjegye jellemző, tehát első feladat annak megállapítása. Az első számjegy megállapítása. Az 1. táblázat (közigazgatási osztályok) alapján bármely ügyirat első számjegye kétségtelenül megállapítható. A táblázat baloldali számoszlopa a közigazgatási osztályok rendszámait, a jobboldali pedig a jellemző kezdőszámokat közli. Tekintve, hogy egyes tárcák fogalmi köre több esetben is azonos kezdőszámot visel (szociális gondoskodás és egészségügy, valamint közmunka és középítésügy és a kereskedelem és szövetkezeti, valamint a közlekedés) oly ügyiratoknál, amelyek ilyen vonatkozásúak, egyúttal a második számjegyet is meg kell állapítani, ami önmagától adódik. A második számjegy megállapítása. A rendszám második számjegyét a 2. táblázatból (közigazgatási osztályok és alosztályok számsorrendben) állapíthatjuk meg. Ugyanis, ha már eldöntöttük, hogy pl. az ügyirat a pénzügyek osztályába tartozik (tehát első számjegye 6.) és felütjük e táblázatban a »pénzügyek« c. rovatot, akkor valószínűleg egy általános iskolai képzettséggel bíró személy el fogja tudni bírálni, hogy az a pénzügyek 6 alosztálya közül melyikbe tartozik: vám, jövedék, egyenesadó vagy költségvetési ügy, tegyük fel, hogy a beadvány egyenesadóra vonatkozott, tehát a 6300 alosztályba tartozik, ezáltal a második számjegyet is megállapítottuk és oly hatóságoknál (községek), ahol az első két számjegy megállapítása elegendő, az ügyirat tarifálása már befejezést is nyert. A táblázat jobboldali számoszlopa a szükséges számot, mint folyószámot külön is közli, ez jelen esetben 63. A község tehát az ügyiratra a 63-as számot fogja ráírni és az iktatókönyvbe pedig a 63-as gyűjtőszám alá fogja könyvelni és tárgymegjelölésül ezt a számot alkalmazza, irattárába ez az ügydarab a 63-as csomagba lesz elhelyezendő, az egyenesadókra vonatkozó rendeleteket is a 63-as szám alatt fogja gyűjteni. A harmadik számjegyet a második számjegy megállapításához hasonlóan, de a 3. táblázatból (közigazgatási csoportok, alosztályok és osztályok) kell megállapítani. A közölt példában a 6300-as alosztály 6 csoporlra oszlik, ügyiratunk harmadik számjegyét tehát ennek alapján állapítjuk meg. (Házadó = 632.) Az alsófokú és középfokú közigazgatási hatóságok és hivatalok a harmadik számjegy megállapításával a tarifálást be is fejezték, az ügyiratra tehát a 632-es s;ámot vezetik fel, annak tárgymegjelöléséül az iktatókönyvbe ezt a számot alkalmazzák, olyan ügyiratok tekintetében, amelyek más