A levéltári terminologia OROSZ-NÉMET-MAGYAR nyelvű kis szótára Bp. [1970 u.] ÚMKL 142 p. (Levéltári kézikönyvek)
Bevezetés
széleskörűen használják őket a levéltári intézmények munkájában, a levél tárügyre és az írásbeli igazgatásra vonatkozó irodalomban, és magyarázatra szorulnak. A szó tárban összesen mintegy 500 szakkifejezés, fogalom található. A tulajdonképpeni levéltári terminológián kívül olyan szakkifejezések is beke rültek a szótárba, amelyeket a leggyakrabban használnak az írásbeli igazgatásban, igy pl. az iratok legfontosabb kategóriáinak az elnevezései. A szótárba néhány olyan szakkifejezés is bekerült, amelyek a levéltártudománnyal határos szaktudományokból származnak, néhány kifejezés a fényképezés, filmezés, hangrögzítés területéről, mert ezek is kapcsolatosak a levéltártudománnyal és az irattannal .A tudományos információ terminológiájából néhány leglényegesebb szakkifejezés került be a szótárba, ame lyeket használnak a levéltárügy területén is. Nem kerültek a szótárba az olyan szakkifejezések és fogalmak, amelyek az ira tok konkrét fajait és alfajait jelentik, mivel ezek a szakkifejezések és fogalmak egy speciális szótárba kerülnek, amely az iratok fajait és alfajait fogja ismertetni, ez a szótár jelenleg már készül. Nem kerültek be a film-, fénykép- és hangdokumentumok készitésével kapcsolatos, szűkebb értelemben vett műszaki kifejezések, valamint a restaurálással, a mikrofilmezéssel és az iratok sokszorosításának egyéb módjaival kapcsolatos szakkifejezések sem. Ez érthető', hiszen a levéltárak és az írásbeli igaz gatás dolgozóinak többsége általában nem találkozik ezekkel a fogalmakkal. A szótárba alapvetően a jelenleg érvényes terminológia került, de néhány ela vult kifejezés is, amelyek jelentését ismerni kell (Tekuscsij arhiv, Inventárnája opisz, Otrazsjonnüje dokumentü, Gruppovoj arhivnüj fond). A szótárban a szakkifejezések betűrendben helyezkednek el. A meghatározások alapjában véve rövidek, a szavak etimológiájának,az egyes szakkifejezések fejlődéstörténetének, tartalmuk változásai nak kifejtése és bibliográfiai utalás nélkül. Ez a szótár terminológiai szótár, tehát a több szóból álló szakkifejezéseknél, vagyis a több elemű kifejezéseknél szórendi változtatást nem alkalmaz. A szakkife jezések természetes szórendjük szerint szerepelnek (pl. másodpéldányu irat, közpon tosított iratkezelés, és nem igy irat másodpéldányu, vagy iratkezelés központosított). Más tudományágak területéről kölcsönzött szakkifejezések a szótárban csak olyan jelentésükben szerepelnek, amelyet a levéltárügy területén nyertek. Minden fogalom nak általában egy szakkifejezés felel meg, csak néhány esetben maradtak többértel- mü, vagy szinonim szakkifejezések, olyankor ti., ha meggyökeresedtek a munka gya korlatában és széleskörűen használatosak a tudományos irodalomban. A szinonim szak kifejezések közül azok kerültek kiválasztásra,amelyek a fogalom tartalmát a legpon tosabban fejezik ki° r a többi utalással a féíterminusnál nyer magyarázatot. A szakkifejezések meghatározása olyan módon történt, hogy az osztályozásuk során közöttük létrejött kapcsolat is kifejeződjék. Egyes esetekben az egymással köl csönös kapcsolatban álló szakkifejezések csoportja a fő- vagy törzs- szakkifejezésnél kerül megmagyarázásra. Ezt a szakkifejezést kurziv szedéssel jelölte a szótár. (Pl. életrajzi tájékoztató- levéltári tájékoztató, tárgyi katalógus - iratanyag kata lógusa.) Más esetekben utalás történik. Altalános, összefoglaló jellegű szakkifejezé sek esetében (pl. levéltári segédletek) a szótár utal azokra a kifejezésekre, amelyek fogalomkörükbe tartoznak. Ha egyes szakkifejezéseket össze kell hasonlítani, vagy meghatározásukat pon tosabbá kell tenni, utalás történik a megfelelő helyre. (Lásd, .. .is, V.o.).
