A levéltári terminologia OROSZ-NÉMET-MAGYAR nyelvű kis szótára Bp. [1970 u.] ÚMKL 142 p. (Levéltári kézikönyvek)
Bevezetés
Azok a szakkifejezések, amelyeket meg kell ismételni a meghatározásban, csak rö vidítve szerepelnek, a szó (vagy szavak) elsó' betűjével. A több jelentéssel biró szak kifejezések esetén valamennyi fogalom meghatározását adja a szótár, sorszámozva ó1<et. Ha a szótárban egy ilyen szakkifejezés egyik jelentésére kell utalni, akkor ez a megfelelő'sorszámmal együtt (utóbbit zárójelbe téve) történik. Egyes szakkifejezé sek tartalmának világosabbá tétele érdekében, de csak kivételesen, megmondja a szó tár azt is, hogy mely korszakokban használták ezeket a kifejezéseket, nehogy az ol vasó félreértse használatuk korát. Hogy egyes meghatározások egyszerűbbek és rövi debbek legyenek, az ilyen kifejezések, mint "intézmény, szervezet, vállalat,kato- nai egység" helyett csak egy kifejezést használ a szótár, azt, hogy "intézmény". A több szóból ál ló szakkifejezések meghatározása során a felesleges elemeket, ame lyek csak terhelik a kifejezés jóhangzását, elhagyja a szótár. (Pl. az irat archeo- gárfiaí meghatározása, az iratanyag komplex tudományostechnikai feldolgozása, az irat irattári jelzete,ezekból a kifejezésekből elhagyjuk az "irat", illetve "iratanyag" szavakat,) Néhány szakkifejezéshez, abból a célból, hogy érthetőbbek legyenek, hozzátettük a szükséges szakkifejezés-elemeket, A szakkifejezéseket általában egyes számban adjuk meg. Csak azok szerepelnek többes számban, amelyeket nem szoktak egyes számba használni, (pl. iratanyagok), valamint azok, amelyeknek pontos és he lyes alakját, egyes számban nem lehetett volna megadni (például levéltári segédletek, másodpéldányu iratok). A szótár eló1<észitó' munkálatait (a címszavak összeállitását és kiegészítését, a meghatározások elkészítését és megszerkesztését, a levéltári szótár munkapéldányai és anyagai bírálatát), a Szovjetunió Minisztertanácsa mellett müködó'Levéltári Fő igazgatóságnak (GAU), a Szovjetunió központi: állami levéltárainak, a köztársasági és helyi levéltári intézményeknek a munkatársai, a Moszkvai Állami Történeti-Levél tári Intézet speciális tanszékeinek elóadói, az Irattani és Levéltárügyi Össz-szövet ségi Tudományos Kutató Intézetnek és néhány igazgatás irattárának a munkatársai vé gezték . A szótár előkészítése során felhasználásra került az a levéltári terminológiai szótár is, amelyet G.A, Knyazev a történettudományok doktora dolgozott ki, és amelyet kézséggé! a Levéltári Főigazgatóság rendelkezésére bocsátott. A szótár anyaga a munka során többszörösen megvitatásra került a Levéltári Főigazgatóságnak a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Történettudományi Osztályának Archeográfiai Bizottságával közösen tartott ülésein, a Levéltári Főigazgatóság Módszertani Bizott ságában, ezenkívül az anyagot megbírálták a levéltárügy, a Szovjetunió története és az orosz nyelv specialistái is. A fogalmak osztályozását, a szótár szakkifejezései nek végleges kiválogatását, a hozzájuk tartozó meghatározások megfogalmazását és a szótár kiadásra való előkészítésével kapcsolatos munkálatokat a következő 7 tagokból álló bizottság végezte: V.N. Avtokratov, T.V. Batajeva, Z.E. Kalisevics, Z.V. Krajszkaja, _LZ. Livsie, O.M. Medusevszkaja, Sz.V„ Nyefedova, A.A. Novikova, L.L, Szmoktunovics (elnök), D.I. Szolszkij, L.G. Szürcsenkó, O.N. Tyagunov, G.K. Filcsagova, V.G, Frolov, V.V. Caplin. Igen nagy segítséget nyújtott a szótár előkészítéséhez L.N. Krivosein, aki L.L. Szmoktunovics-csal együtt három munka-példányt szerkesztett "A levéltári szótár anyagai" cimen.
