Levéltári dolgozók szakmai továbbképzése. Levéltártan. Középfok (1952-1953)

6. Borsa Iván: A levéltári anyag védelme

anyagok sorsa az irattermelők és irattulajdonosok kényére-kedvére* volt bizya, s ez utóbbiaknál a magántulajdon sérthetetlensége védte /ha védte/5 de pusztította is az anyagot, /A kapitalista válla** latok például tiz ev lejárta után.jogszabályszerűen megsemmisítették iratanyagukat néhány adózási szempontból visszatartott iratfajta kivételével.,/ Az iratanyag polgári kori védelmének kérdéséhez tartozik a selejtezés -megoldatlansága is. Ez időben minden szerv a saját kezdeményezéséből, s legtöbbször a saját elképzelései alapján folytatott selejtezést, ahol a történeti-levéltári szempontok alig, vagy egyáltalán nem jutottak érvényre

y Ilyen körülmények között a kor. s a megelőző idők levéltáron kivül elhelyezett iratanyagát a pusztulás komolyon fenyegette. Ezt a veszélyt egyes levéltári szakemberek felismerték,,. Pleiddll Ambrus országos levéltárnok a Levéltári Közlemények 1930, évfolyamában aggódva veti fel a gazdasági levéltárak problémáját

& /Félreértések elkerülése végett meg kell jegyezni, hogy gazdasági levéltár kifejezés alatt elsősorban a feudális korba is visszanyúló anyaggal rendelkező ura&almak, továbbá'-polgárikori államgazdasági szervek levéltárait érti, A vállalatok, pénzintézetek iratanyagáról nem tesz külön említést,/ Megemlíti, hogy egy nagy magánuradalom gazdasági levéltárát bérbeadáskor mint feleslégest és teljesen használhatatlant fölégették, egy egyházi javadalom gazdasági levéltára pedig ipar evvel azelőtt papirmalomba ke fűlt <, A tulajdonosok nevét nem irja ki, mert - mint lábjegyzetben irja - nem akarja kipellengérezni őket, s hozzáfüzii "mert meggyőződésünk, hogy a pusztításban nem ők hibás ak%- ** Megemlíti továbbá a cikk, hogy például as első világháBoru nagyméretű gazdasági apparátusa iratanyagának hollétéről nincs a levéltárnak tudomása, - A probléma megoldása érdekébon törvényes 'rendelkezést sürget

;

.amely'majd lehetőséget ad arra, hogy a levé1tértulajdonosok levéltárukat állami levéltárban helyeszek el, illetőleg szűk- . ségesnek tartja a magánkézben lévő levéltárak felügyeletének megvalósítását, Pleide11-hez csatlakozva ^zabó István akkori országos levéltárnok 1931-ben sok részletre kiterjedő alapos cikket irt A magyar 'levéltárvédelem kérdése címmel, a levéltári i&zlemőnyékben* A történeti előzmények ijészletes vázolása, majd az egykorú helyzet /helyhiány, selejtezési szabályzatok stb

a

/ leírása után részletesen ismerteti, az egyes európai országok levéltárügyének helyzetét, /Ennek során nem tesz említést a Szovjetunió le véltári©'érői, bár nem sokkal a cikk megjelenése előtt Meissner német ás Langloís francia levéltárosok kiemelték a fiatal szovjet levéltárügy élretörését, s Meissner a német levéltárosok 1929.-. évi kongresszusán és az Archivalische Zeltschrift-ben ,kidomborította a szovjet levéltári szervezet előnyeit ? a fejlett'iratvédelmet és a rendezés terén elért jelentős eredményeket,/ , .p . Szabó István a magyar levél tár -politika gyakorlati célkitűzéseit következőképen foglalta összes "1, Állami levéltári kezelésbe vétele mindannak a. folyó ügykezelés-* ben máhrnem szükséges iratanyagnak, mely az országgyűlés- az állami kormányzat, bíráskodás és közigazgatás előző és jelenlegi hatóságainak, -hivatalainak és intézményeinek, s az állami üzemek ügyvitelében jött létre s amely azokra jog szerint szállott.