Levéltári dolgozók szakmai továbbképzése. Levéltártan. Középfok (1952-1953)
6. Borsa Iván: A levéltári anyag védelme
zavartalanságának biztosítása érdekében^ ' /Iratoknak jogbiztositó célzattal történő megőrzése természetesen továbbra is fennállt, s egyes hivatalok eseteben is jelentkezett,- pl, kamara,/ Ily módon az iratok védelme két kiinduló pontból történt: az iratnyerő saját jogainak biztositása, az irattermelő szerv pedig zavartalan működésének alátámasztása céljából* E két szempont közös ismertetőjele ? hogy mindkettő gyakorlati jellegű cél volt. /E kategóriák természetesen nem határolódnak el élesen egymástól., Pl, a városok iratnyerők is voltak } de ugyanakkor saját területükön irattermelőkként is szerepeltek,/ Az évek haladtával, s az évente termelt iratok számának szinte állandó növekedésével az egyes szervek őrizetében lévő iratok mennyisége is állandóan növekedett, s az irattermelők és iratnyerők az emiitett gyakorlati érdekek szem előtt tartásával őrizték az egyre duzzadó anyagotc—A több száz évre visszamenő ihatok, bár sok alkalommal még peres ügyekben bizonyítékul szolgáltak, egyre inkább kezdtek^ tudományos kutatás érdeklődési körébe kerülni, Bz az érdeklődés a XvTII 0 században lesz sz ó-ottevő, de még sók esetben igen erősen összefonódik a gyakorlati á ^.használás szempontjaivá1 0 Igy például a magyar oklevéltan első szárnybontakozása a pannonhalmi alapító levél perbeli felhasználásával kapcsolatos /Pozsony város és a pannonhalmái apátság pe..e 1774-ben a pozsonyi vám ügyében/t, Az irat védelmének elsődleges szempontja gyakorlati, de már megkezdődik a tudományos felhasználás is, A XVIII, század második és a XIX, század első felében élt történetírók /Pray-, Kpvachich. Fejér stb,/ egyre nagyobb számba: használják fel a különböző iratmegcrző helyeken található régi irásos emlékeket tudományos müveikben^ Az iratok megőrzésének célja és felhasználása terén döntő váltó-' zpst jelentett a feudalizmus bukása. A polgári forradalmak megsemmisítették a feudális előjogokat, eltöröltek a gazdasági és társadalmi fejlődés feudális korlátait,'s ezután a feudalizmus jogbiztosi tó és ügyintézést szolgáló Iratainak további megőrzése csak annyiban volt szükséges ; amennyiben a feudalizmus ..maradványai tovább éltek, s e régi ir';toknak a gyakorlati életben volt még jelentőségük. Az irataikat őrző világi és egyházi birtokosok tovább őrizték irataikat részben mert egyes ügyeknél még szükségük volt rá /úrbéri perek/, részben pedig mint a "dicse mult emlékét". Az lrattermelőszervek számára viszont felesleges teherként jelentkezett a feudá<~ lis előd irattömege„ Pzek az irattömegek - elsősortfan a központi' hatóságoknál - szükségessé tették, hegy a gyakorlati ügyintézéstől szervezetileg különválasszák az iratanyagot, s más irányú megőrzésiről intézményesen gondoskodjanak, Ez a körülmény eredményezte a gyűjtő jellegű önálló Országos'Levéltár létrejöttét. Az 1874— ben létesült Országos Levéltár a feudáliskori központi kormányszeriek iratanyagat ? s a továbbiakban a kapitalista korszak központi szerveinek /minisztériumok/ ügyintézésben már nem használt iratanyagát fogadta be ö ~ Az Országos Levéltár mint uj intézmény teljesen elkülönülve az irattermelő központi szervektől mint külön e célra rendelt állami intézmény folytatja működését, - Az Országos Levéltár megszervezése jelentős lépes volt a magyar levéltárügy terén, 8 biztosította a központi kormányszervek iratainak
