Levéltári dolgozók szakmai továbbképzése. Levéltártan. Középfok (1952-1953)
6. Borsa Iván: A levéltári anyag védelme
Magyarországon iratok létrejöttéről, megőrzéséről az államalapítás, óta. tudunka Az I, István által kiállított néhány adománylevél^a magyar Írásbeliség első emléke*. I., Istgán oklevelei kivétel nélkül, de még hosszú időn át a keletkezett és fennmaradt okleveleink túlnyomó többsége is egyházak, egyházi személyek.részére kiállított oklevelek. Ennek kettős oka van,- .Pl'SssÖr is az írástudó papság nyugati tapasztalatai alapján célszerűnek tartotta* hogy a királytól kapott adományokat, kiváltság -£*it Írásba foglaltassa, npaz irás erejével biztosítsa feudális előoogadb ? Másrészt az egyházak voltak azok, amelyek a fenti tudatos célkitűzés alapján a legnagyobb gondot fordították arra, hogy a jogaik védelmét jelentő okmányokat biztonságosan őrizzék % s szabályaikkal biztosították az iratoknak évszázadokon keresztül való megőrzését^,- Követték példájukat a világi földesurak is, hisz nekik is épugy érdekük volt elnyert jogaik biz— t:>sit.ása» A születőben lévő városi polgárság ugyancsak gondosan vigyázott arra, hogy a feudális társadalmi berendezkedés viszonyai között kiharcolt jogait biztosiptó okmányok kárt ne szenvedjenek, s mindig kéznél legyenek, ha az osztályharc különböző ütközeteiken szükségessé válik felhasználásuk,, A feudalizmus első századaiban keletkezett é3 ránkmaradt iratok egykorú megbecsülésüket tehát annak köszönhetik, hogy az oklevélnyerőknek közvetlen gazdasági 'érdekük fűződött az iratok megőrzéséhez, s ezért gondosan gyűjtötték és őrizték irataikat c I magyar írásbeliség első századaibek ránkmaradt emlékek kivétel nélkül olyan iratokból állnak, amelyek az oklevelet nyárt személy vagy jogutódai birtokában maradtak fenn,A XIII, század első harmadában keletkezett Várad! Registrum az első olyan emlékünk, amely létrejöttét és több évszázadon keresztül való fennmaradás át nem annak köszönhette, hogy megőrzéséhez az oklevelet nyerő személyeknek közvetlen, gazdasági érdekük fűződött„ A Váradí "Registrumba részben kivonatosan, részben teljes szövegben bemásolták a váradi káptalan mint közhatósági jellegű hitelesheiy által kiállított okleveleket, a hitelesheiy előtt lefolytatott istenitélétek eredményeit. Ez a jegyzőkönyvszemi megörökítés csak másodlagosan szolgálta az oklevelnyerő érdekeit /maso latot, kaphatott róla/,. Létrejöttének elsődleges célja az volt, hogy a hitelesheiy ellenőrizhesse később felmerülő szűkség esetén, hogy milyen fontosabb iratokat állított ki, illetőleg egyes ügyek későbbi folytatása esetén megbizható Írásos emlékei legyenek az ügy előzményeiről, • Ez által jobban tudta biztosítani a káptalan a számára előnyes hiteleshelyi működés menetét 0 A társadalmi fejlődés előrehaladásával- az írásbafoglalást igénylő ügyiek szaporodtaval, az államapparátust jelentő különböző szervek fejlődésével és differenciálódásával fokozatosan növekszik azoknak az iátoknak a száma, amelyek létrejöttükét és fennmaradásukat az iratot termelő szerv érdekének köszönhetik. Hangsúlyozandó, hogy ez az érdek kizárólag gyakorlati jellegű volt, — Bár az ilyen jellegű iratok száma fokozatosan növekedett ; , a többséget még azok as iratok alkotják^ amelyeket egyes természetes vagy jogi személyek nyertek, akik az igy nyert iratok megőrzéséről gondoskodtak, A XV,-XVI e századtól fokozatosan kifejlődtek a központig majd helyi jellegű igazgatási szervek- hivatalok, amelyek ügyintézésük alkalmával egyre több és több iratot termeitek, Működésük során a hozzájuk intézett, leveleknek, s az ezekre adott válaszaik fogalmazványainak megőrzésé"Már nagyobb gondot fordítottak a további ügyintézés
