Levéltári dolgozók szakmai továbbképzése. Levéltártan. Középfok (1952-1953)

5. Fára József: A magyar iratselejtezés

*«*5 'mm* sel értéket politikai, tudományos, vagy gyakorlati szempontból,, Ez egyéni elbírálás kérdése, ehhez legföljebb segitséget nyújthat a rendelet végrehajtási utasitása /amelyre a^későbbiekben rátérünk/ akár ügykörök megadásával, akár példák felsorolásával, de pontos mértéket erre v'onatkozólag felállítani nem lehet, A rendelet csoportokba tagoltan foglalja össze az értékelés alapjául szolgáló szempontokat. Az egyik csoport, amelyet egy későbbi történeti csoport általánosságban amugyis magában foglal, történeti jellegű adatokat állit fel szempontul, a közületek történetére vonatkozó alapvető fontosságú adatokat tartalmazó iratokra vonatkozó értékeléshez ad irányítást. Hiányolnunk kell ennél a pontnál azt, hogy a rendelet nem határozza meg: mit kell értenünk alapvető fontosságú iratokon, ennélfogva tág tere nyílik az értékelési lehetőségeknek. Bár ez a pont részletesen felsorolja, hogy milyen vonatkozásban bíráljuk el az adatok tartalmát /közület szervezete, működése, fejlődése, ügykezelése/, de ugyanakkor bizonytalanságban hagyja arra nézve a selejtezőt, hogy ezek az adatok mely esetekben tekintendők alapvető fontosságuaknak. Igy tehát nagy lehetősége van az egyéni értékelésnek

{ s ezen csakis a mar emiitett segédeszközzel, az ügykörjegyzékkel segíthetünk, • Még inkább általánosságokban mozog a másik szempontcSoport

? amely a politikai, gazdasági, tudományos, történeti, vagy művészeti szempontból értékes iratokról szól. Ennél a csoportnál az "értékes" fogalmon van a hangsúly, Mely irat értékes politikai, vagy történeti, vagy művészeti, stb, szempontból? Mi itt az értékmérő? Az iratoknak a fel sorolt szempontoknak megfelelő értékelése változik egyének szerint, korok szerint; a kapitalista korszak selejtezője nem tartotta szükségesnek a munkásmozgalmakra vonatkozó adatokat tartalmazó iratokat "értékes" történelmi iratoknak minősíteni és megtartani, kiselejtezte azokat, stb., * Éppen ezért a selejtezés műveletének sikere érdekében lényeges az. hogy olyan egyének végezzék el a selejtezést, az iratok kiválogatását, akik azok elbírálására megfelelő képességgel és tudással rendelkeznek, és olyan segédeszköz - ügykörjegyzék - álljon rendelkezésükre, amely, ha nem is biztos, de legalább megközelítően jó értékmérője a selejtezés alá vett iratoknak, A selejtezési szempontok többi csoportja már meghatározza a ki nem selejtezhető iratokat, Az^egyik csoportba tartoznak a műszaki leírások, műszaki gyártási és ' gyári tervek* A másik csoportban kimondja a rendelet a selejtezési tilalmat az 186?. évben és az azelőtti időben keletkezett iratokra^ Egy harmadik csoport az irattárakban lévő közlevéltári iratanyagot vonja ki a selejtezés alól. E kérdés tárgyalásánál szükséges megjegyeznünk, hogy a-rendelet 2

a §, /V bekezdése szövegében "Nem szabad selejtezni^' kifejezést használja* Helyesen a szövegnek igy kell hangzania: "Nem szabad kiselejtezni" ugyanis a "selejtezés" szó a müvelet teljes egészét, ^"kiselejtezés"" apnegsenmisltésre számt iratok kiválogatását es eltávolítását jelenti, "Ábselejtepsett" szóval jelöljük a selejtezés műveletén már átesett, megtartott iratanyagot.