Levéltári dolgozók szakmai továbbképzése. Levéltártan. Középfok (1952-1953)

5. Fára József: A magyar iratselejtezés

Az általános selejtezés roppant irattömegek

#

megmozgatását jelenti, minthogy a múltban különösen kormányfőhatóságaink 3o-4o évi időközben adták at iratanyaguk megtartandó, részét lévé;. ;ári őrizetbe és. igy vannak olyan főhatóságok, amelyeknél az 19oo-?as évek első évtizedéig nyúlnak vissza a selejtezendő iratok. Természetes, hogy ily nagy irattomegek selejtezése hosszú időt vesz igénybe és éppen epre való tekintettel a rendelet csak a selejtezési munkálatok megkezdését állapitja meg, de azok befejezésére határidőt nem szab.Az'-194-6, év .után keletkezett iratok selejtezésére "nézve a rendelet ugy intézkedik, hogy 1952

e után minden évben november 1* napjával kell megkezdeni azoknak az évfolyamú iratoknak a selejtezését, amelyeknek 5 evi őrzési ideje az előző évben lejárt. E szerint az'• 194-7* é.vben keletkezett iratokat 1953» november 1-től kell kezdeni selejtezni, az 1948, évben keletkezett iratokat 1954-, november 1-től, stb

e AZ évi iratselejtezésnek téli időszakra való ütemezését különösen a vidéki igazgatási szervek munkabeosztása tette megokolttá. Országunkban az igazgatási szerveket tavasztól őszig a mezőgazdasági munkalatokkal kapcsolatos intézkedések erőteljesebben veszik igénybe és igy a selejtezés' egyébként fontos és felelősségteljes munkáját ezirányú elfoglaltságuk miatt nem végezhetnék el maradéktalanul. Ezért a téli időszakra kellett az évi selejtezési munkálatok elvégzését ütemezni, amikor a mezőgazdasági munkálatok nagy mértékben szünetelnek. • A selejtezési' munkálatoknak két szakaszra való bontását az iratok öt évi őrzési i .."tartama elvének kimondása is vonta maga után, továbbá .az, hogy a levéltárügy központi megszervezésével meg kellett szüntetni az egyes.szervek irattáraiban-uralkodó sokhelyütt áldatlan állapotokat. Különösen szükséges volt ez az államigazgatási közép- és alséfoku szervek miatt, amelyeknek iratai nem tartoztak egyetlen levéltár kötelékébe sem, A levéltárak államositásával ez a kérdés rendeződött, tehát magától értetődővé lett az iratok selejtezésének elrendelése és levéltárba való beutalása, c,/ Az, .iratok értékelésének,; vizsgálatának módjai. A rendeletnek egyik legjelentősebb része az, amely azokat a szempontokat állapitja meg, amelyeknek megfelelő tartalmú iratok ki nem selejtezhetek, A rendeletnek ez a része 3 részre tagolódik. Az egyik; elvi szempontokat nyújt az ira'tok elbírálásához, a másik? évkorok szerint álla- ' pitja meg a ki nem selejtezhető iratokat, a harmadik?- az irattárakban őrzött levéltári anyagra nézve mondja ki annak megtartását* A rendelet elvi szempontokat nyújtó része jellemzi leglényegesebben a magyar irabselejtezést, A selejtezés fogalmi meghatározásánál, mint láttuk, a selejtezési müvelet egyik lényeges kelléke azok a szempontok, ár melyek tekintetbevételével az iratokat értékelnünk kell. Azonban a szempontok csak irányítást adnak, de maguk nem értékmérőig Azt. hogy valamelyik irat a megadott szempontoknak megfélel-e, hogy tartalmaz-e olyan adatokat, amelyek a szempontoknak megfelelnek, maguk a szempontok nem mondják meg, ezt az iratot vizsgálónak kell megállapítania, E tekintetben tehát a rendelet hiányosnak tűnik fel, de vájjon hiányos-e valójában .e tekintetben a rendelet? Nem, Nem "azért, mert biztos értékmérőt nem állithatunk fel arra nézve, hogy pl, mely irat képvi-