Levéltári dolgozók szakmai továbbképzése. Levéltártan. Középfok (1952-1953)

5. Fára József: A magyar iratselejtezés

gazdasági élet által termelt- iratok őrzését, selejtezését szabályozta volna

4 Ez-az oka annak, hogy a felszabadulás előtti időből csak az'a gazdasági természetű iratanyag került be levéltárainkba, amelyet a levéltárügy .rendezése után a most tartott selejtezés, illetőleg begyűjtés ered: lényeként jutott levéltári őrizetbe. Ez a két jelentős vonás jellemzi a mult idők selejtezéseit és ennyiben tér el a legutóbbi iratselejtezéstől, A ©agyar iratselejtezés 'irányítására és ellenőrzésére vonatkozó jogszabalyok hiánya sajnálatos következményeket vont maga után a .felszabadulást követően rövid időn belül, amikor a háború pusztitásai folytán leromlott népgazdaságunk nyersanyag hiánya következtében 194-7- ben elrendelték országos viszonylatban az első magyar általános iratselejtézést. Az erről szóló 14,527/1947. M.f. sz. kormányrendelet értelmében: "ugy a közhivataloknál és közintéznényeknél

; mint egyéb intézményeknél a törvényes kereteken belüli és ezen. felüli lehetséges iratselejtezések haladéktalanul végrehaj tandók.

11 E rendelet több veszélyt rejtett magában, ezek között a legfőbbek egyike volt a törvényes keretek hiánya, azaz a selejtezések szabályozásának a hiánya, továbbá a selejtezések végrehajtására kiszabott határidő rövidsége - négy hónap. E két körülmény eredményezte azt, hogy ez a selejtezés önmagában különösen a nem államigazgatási vonalon keletkezett iratanyagban nagyobb pusztitást vitt véghez, mint maguk a háborús események. A levéltári hatóságok, főként közigazgatási vonalon, igyekeztek ugyan ezt az iratselejtezést helyes mederbe terelni, azonban ez a törekvésük kevés eredménnyel járt.A levéltárügy vajúdó rendezése az 195o. évi 29, sz. törvényerejű rendelettel megtörténvén, ettől kezdve a levéltári hatóságoknak, alkalmuk nyilott beleszólniuk a selejtezési ügyek szabályozásába, így hozzájárult az 1951» év nyarán az lol6/1951. M.T. sz. minisztertanácsi határozaPtal elrendelt iratselejtezéshez, amelynél sikerült keresztülvinni azt,^hory a rendelkezés kivonja a selejtezés alól az iktatott iratanyagot és ezen túlmenően részletesen megállapította azokat az iratfajtákat, amelyeknek kiselejtezése tilos. E mellett a rendelkezés gondoskodik arról is, hogy á selejtezés lefolyását a hivatalvezető, irodaigazgató, ellenőrzési csoport rendszeresen ellenőrizze, s főként, hogy a selejtezés gondos végrehajtását vegye vizsgálat alá és a hivatalvezetőt felelőssé is teszi a rendelet a selejtezés gondos elvégzéséért. Azonban a levéltárak megfigyelése ellenére is történt a rendkívüli selejtezés folyamán . károkozás főként ott, ahol a rendeletet lelkiismeretlenül hajtották végre, A levéltári törvényerejű rendelet, valamint a fő- és középhatóságok iratkezelése tárgyában kibocsátott kormányintézkedés eredményezte azt, hogy 1951* október 23-án megjelent az első olyan'magyar kormányintézkedés, amely általánosságban kiterjedő hatállyal rendezte egyrészt az iratok őrzési idejének a kérdését, másrészt szabályozta az iratok selejtezését- E rendelet a 185/1951. M.T. sz. minisztertanácsi rendelet, /A továbbiakban röviden: rendelet./ Bár a rendelet hatálya nem terjed ki az igazságügyi- és honvédelmi minisztériumra és az azok felügyelete alá tartozó szervekre, nem terjed ki továbbá levél tárakra,, mégis az első olyan magyar jogszabály, amely a kivételektől eltekintve, általánosságban szabályozza az irattermelést.