Levéltári dolgozók szakmai továbbképzése. Levéltártan. Középfok (1952-1953)

3. Varga Endre: Levéltári és irattári rendszerek

amelyek ferrroaredásuket a feudális anarohie korában fenyegették, nínt .hatalmaskodó rokonok, szomszédok, eresebb hűbérurak által - való; elrablás, paraszticlkoíések a lkc Inával- a megsemmisülés stb, A nép. ugyanis az oklevelekben & maga kizsákmányolásának oszközét felismerve., a kezébe került nemesi udvarházakban,, kastélyokban talált Írásokat elpusztítani el non mulasztotta,., ahogy erről az 1514-os parasztháborúval kapcsolatban- Y/erbőczi ispnogomlékezik, A nemesség tokát.e biztonságosabb megtartás érdekében szívesen bizta okleveleit az egyház különböző szerveinek őrizetére .Ezekből a magánosok által letett iratokból a nég inkább a káptalanok és konventek oklevéladó működése során, keletkezett iratokból - tudjuk, hogy az egyház a hűbériség olpő szakaszában az. irásboliségo£ .úgyszólván teljesen a. magaszámára sajátította ki - már igen korán kialakulnék a kolostori, székesegyházi levéltárak, nálunk az u.n, bitolesholyi levéltárok. Itt. tűnnek fel..az. első iratkezelési módok, levéltári, rendszerek, .amelyeket azután á többi lóvéitárokban, fejődéinek. - város ok s- a feudális nagybirtokos nemesség levéltáraiban is hasonló-rendszerek kövptnok. Az iratok egy-egy..őrzőhelyen .való összogyülfíkezéso korán szükségessé tette a. kezelés oly módjáénak keresését, ami az anyagban való eligazodást, a szükséges oklevél feltalálását lehetővé teszi.-Az első ilyen kísérletnek az oklevél hátlapjára vo-zo-tótt tartalmi kivonat /.regeszta/ s a.z elintézett ügyekről, vezetett regisztrun^. lajstrom tekinthető,,- Ez a mód.azonban csak kisebb,anyagnál felelt meg, mert keresés esetén kénytelenek voltak a levéltár anyagát a hátiapi rege.szták szerint darabonként végignézni,. Ahogy az anyag gyarapodott ez a módszer mind nehézkesebb lett.' áz.iwatok- időrendbe rakása sofc e-' bizonyult' kielégítőnek, szükségessé vált tehát az iratok -osztályozása* Mint tudjuk, az iratokat a nedvesség s ez.,

r

.egerok elől ládákban* . va'shordócska'kban, a falra vagy felfüggesztett rudakra akasztott & zsákokban őrizték és pedig - hogy kisebb, hely en elférjenek - össze--, hajtogatva, kisebb-nagyobb iratkötegekbe, csomókba összekötve. Ahogy, á' ládáfcj. zsákok száma. nő

t mind szükségesebbé válik, hogy az.anyag bonnük 'valamilyon rendszer szerint legyen csoportosítva Ö ez - iratokhoz készült regioztrueeok a ládákat.,--zsákokat ós Iratkötegeket megkülönböztessék, vagyis, hogy keroees -' eset ón-- osak egy zsák^ragy csakfogy iratköteg anyagát legyen- szükséges átnézni, A zsákok, kÖ-- -. tegok tehát jeleket kapnak,'rendesen nagybet üketf ha sok ez őrzési egység; dupla, háreias,' négyszeres, vagy még többszörös .botüköt { az f ir.atkot egek romai szánokat, vagy megfordítva s. igy- kialakul a jeleteknek az a. nehézkes rendszere, ami azután a levéltárakban évszázado-'-.. kon - át szokásban maradt* A zsák 1: tin neve papsa, a vaghordócskáé -rcista, a láda ladul-a, az iratköteg fasclculus vagy cumulus, A különféle segédeszközöks -régiestrumok, lajstromok, elenchusok jrehát nos t-már eszerint tartják nyilván az anyagot: Ladula, vagy Oapsa; A-B-ö stb., iA;-.3B-öG stb,<i AAA~-3BB~GCC stb,, esetleg a betlhétszc- é ros ismétlésé vei, ezeken, belül további, Eas.cieulus, Öumulus stb, elnevezésü kisebb egységekkel, amikon belül ..azután, a - fejlődés egy további fokán az egyes . iratok., is pontos megjelölést, folyószámokat, líutiorus««okat kapnák*