Levéltári dolgozók szakmai továbbképzése. Levéltártan. Középfok (1952-1953)

8. Ila Bálint: A filmezés a levéltár szolgálatában – Győry Jánosné: Iratrestaurálás

Több országban, foIhásza'.1 jak már a mikrofilmezést a selejtesés és az eszel kapcsolatos férő! ly kérdéseinek nejoldásánál. Itt pl, elsősorban aa a körülmény a l ,.-nyomósabb, hogy a. filmen megmarad az eredetá, mégis 95-98 százaléknyi férőhelyet nyerünk. Van olyan iratanyag,melynél nehéz^ eldönteni, h 3 -;y kiselejtezendő-e, "frn^y megtartandó-e

0 Ilyen iratanyagot szokás fIlma.- venni, hogy a. levéltaros lelkiismeret minden eshetőségre mppnyugodji :

0 Eflhek óriási jelentősége lenne nemzetgazdasági szempontból is, remi hatalmos mennyiségű papirnyersanyaghoz jutna a népgazdaság, viszont a férőhely-hiányt is megoldaná. Külföldön ezt a megoldást már haszn r.i.ák és van ország, ahol a bezúzott eredeti filmje törvényes szabályozás szerint azzal teljesen egyenlő hitellel bir. Pálunk ez a megoldás. :>cmoly formában nem vetődött fel és ennek megvannak a maga okai. elsősorban is más feladataink v annak jelenleg és r. leglévő viszonylag^igja kis apparátussal ezek lebonyolítása sem halad a kellő üt miben. Másoősorban jelenleg a film és a filmezés még kissé drága ahhoz, hogy töm >. 'meretekben alkalmazzuk a selejtezés kiküszöbölésére. Egy felvétel n'lunk na még, bizony, 3o-4o fillér - minöent számítva - tehát selejtezésre, ahol a felvételek tízmillióiról volna szó, csak különleges eseteiben alkalmazható, 'De nég a jelen körülmények közepette is meggondolandó volna

? hogy pl, a gazdasági levéltárak hatalmas főkönyveit, adóhivatalok adófőkönyveit és más ilyen könyves anyagot, /nely hatalmas terjedelmű, viszont a felvételezés esetén 98 százaléknyi helymegtakarítást is jelentene, ezenkívül filmen igen könnyen, az eredeti nehézkesen használható köteteknél bizonyosan sokkal könnyebben használható lenne, nem kellene-e már most filmre venni. FcPvé„élezésük könnyű és sok papíranyagot lehetne ezáltal termelni és nem kétséges, hogy a filmezésre forditott költség többszörösen megtérülne a felszabaduló nyersanyagban és helyben. Azt mondhatná valaki, hogy nehézkes a kutatás a filmanyagban, Ebben van ugyan objektív igazság, ne.a kell azonban gondolni, hogy jelenkori kutatási viszonyaink csak kényszerű megoldások. Ha önálló kutató termünk lesz, meglesznek a kutatáshoz feltétlenül szükséges másodpéldányaink, azok a kutatóteremben vagy közvetlenül mellette őriztetnek tel je sen^hasznáiati-a kész állapotban, ha lesz több leolvasónk és azok megfelelően lesznek elhelyezve", ha lesz megfelelő kutatókiszolgálásunk, emelj'- fűtetlen a folyama cos filmezés folyamatos munkáitól, tehát fsak a kutatás kérdéseinekpno.por,ganizálásával foglalkozik, akkor egy csapásra egyszerűbbé és simábba^vnlik a filmekben a kutatás, „enény van arra, hogy a szovjetunióból talán még ez évben hozhatunk be leolvasókat, szovjet gyártmányokat, ^ mikrofilmezéssel további gyakorlati feladatokat lehet és kell megoldani, olyanokat- melyek'sürgető kérdései^levéltárügyünknek. Érdemes volna megorganisálni a központi anyag kölcsönzését és használatát vidéken. Ma itt az a helyzet, hogy vagy feljön a kutató és a régimódi kézi másolással eltolt hossza időt, jegyzeteket, regesztákat készit magának, vagy lekéri az anyagot és ott használja. Ejyik módszer sem kielégítő, csak szükségmegoldás^ mert nincs más lehetőság. a nagyobb vidéki városok, pl

c Debrecen, Pécs,Miskolc részére filmolvasókat kellene beszerezni, a köles Őrizendő anyagot filmre venni és filmen küldeni meg az erodfcti helyett, azt azután a filmolvasó segítségével könnyen, tudnák használni,.