Levéltári dolgozók szakmai továbbképzése. Levéltártan. Középfok (1952-1953)

8. Ila Bálint: A filmezés a levéltár szolgálatában – Győry Jánosné: Iratrestaurálás

levő levéltárban eredetiben is lehetne az iratokat használni, a Zalaegerszegen őrzött zelsvári apátság magánlevéltára pl. a helyszínen is használható volna, vagy akár Esztergomban az esztergomi különböző levéltárak, je ^gondoljuk csak meg, mennyivel gazdaságosabb és eredményesebb átkutatás, ha egyszer ezeket a levéltárakat kormányzatunk hathatós segítségével^filmre vettük és azok anyagát most már minden kutató különösebb utánjárás és utazgatás, nagyobb pénzkiadás nélkül a legalkalmasabb körülmények keh ott az 0.1,-ban használhatja filmolvasón vagy nagyításokban. Külföldre pedig egyenesen lehetetlen lenne egyes kutatóknak eljutni, többek józott anyagi okokból, a szervezett mikrofilmezéssel viszont a probléma átfogóan oldódik meg és az egész magyar történetkutatás ^érdekelnec megfelelően. Ide tartoznak egyébként a kulturális egyezmények keret'ben már lebonyolított és a következőkben nagyobb arányokban lebonyolítandó filmcserék. Igy 1:1 arányban késsülnek magyar vonatkozású anyagról komániában, Csehszlovákiában, Lengyelországban, stb, filmek és értük cserébe mi az itt levo. anyagról adunk'felvételeket- egyelőre szcevezés alatt áll ez az akció és jó lebonyolítása esetén a legnagyobb eredményeket Ígéri, Itt kapcsolódik be az anyaggyűjtés gazdaságosságának problémája, a régi és uj módszer kérdése,, íiégen, a felszabadulás előtt, ha volt is vidéki levéltárakban kutatás, anyaggyűjtés, az kézi másolgatással történt, ebbe ezer hiba csúszott és ezek, ha nem volt megfelelő összeolvasó partner - hogyan is lett volna egy eldugott kis levéltárban! - rendszerint benne is maradtak. Igen lassú volt a másolás * hónapokat kellett eltölteni, mig valami eredményt ért el a kutató. Igen ám, azonban a feldolgozásnál rendszerint felmerült annak szüksége, hogy az eredetit mégegyszer lássa, mert valami adat nem egyezett a többi adatokicai, *z azonban több száz kilométerre volt és megoldhatatlan probléma elé állitotta a kutatót* Ilyen módszerrel másolgattak a Pontes köteteit Bécsben,^ igy dolgozgattunk többen a különböző levéltárakban Csánki nagy müvének.folytatásán, nengeteg idő és pénz ment el és az eredmény kézzel irt, rendszerint csak a másoló által használható és hibától sem a ment másolatok vagy kivonatok, „z uj módszer ezzel szemben a mikrofilmí g^yurs eredményeket érlel, biztos, sokkal olcsóbb, mint a kézi másolás es a filmen az eredeti állandóan rendelkezésre áll.•A Jsigraondkori-Okmánytár szerkesztőjének, mint maga is emliti előszavában, egyik legnagyobb erőssége volt az O.-Í, mikrofilmezoosoportja nnyr.gfeltnró és az anyagot filmen megörökítő tevékenysége. Vagy pl* a tervbevett magyar oklevélkataszter munkálatai, anyaggyűjtése el sem képzelhető a mikrofilm nélkül. , Uj módszer ez az anyaggyűjtésre, amelyet - ige# korlátolt mértékben az 1936-4'o-es/években alkalmaztunk először. Jkkor indult meg a Tud,akadémia megbízásából Csánki nagy müvének folytatása, Anyaggyűjtését a.zonlan az ,.kadémn. uj alapokra helyezte, megkívánta a g helyszini levéltárak anyagyhann kiaknáz ásat* Világos volt, hogy az igy értelmezett anyaggyűjtés a régi másolheos rendezerrel nem végezhető el. Mintegy lee levéltárról volt szó, sokezer darab irattal. .-. munka kézi másoIgatása hosszú éveket jelentett volna, mikrofilmes géppel azonban mintegy 3-4 hónap alatt végeztük él, /. készült filmek bekerültük az 0,1=-ba 03 ott azóta mér számosan mások is felhasználták őket, íl5t pl. a Zay-lt, anyaga a hadmüveletek idején teljesen elpusztult, általaink kószitett filmjei azonban megmaradtakt,