Levéltári dolgozók szakmai továbbképzése. Levéltártan. Alsófok (1952-1953)

8. Bakács István: Levéltári leltárak, levéltárismertetés

sorszámmal jelölte meg az egy-egy alkalommal beérkező iratokat s ez a tételszám minden egyes iratra is 'rábélyegeztetett, A növedékí napié­szám alatt a beérkezett iratokat egyenkint felsorolták, mégpedig az irat keltének és kibocsátójának feltüntetésével, A naplószamnál tün­tették fel, hogy az iratokat kitől vásárolták meg, illetőleg ki adta olot át, A növedéki napló segítségével ma minden nehézség nélkül meg­állapíthatjuk, hogy pl. 1895-ben hány alkalommal érkezett be iratanyag s egy-egy alkalommal hány iratot vettek át. E növedéki naplóval pár­huzamosan fektették fel az u e n, letéti naplót,^ amely az állandó negőr­zésbe vett magánlevéltárakról készített nyilvántartás volt, A letéti napló egyes tételei feltüntetik az átadó nevét, lakáscímet, a megfele­lő növedéki naplószámot, az átvételre vonatkozó ügyiratszámot s végül, hogy az átvett iratanyag évszázadonkint hány eredeti iratból s hány iratmásolatból állott, mennyi kézirat, genealógia, elavult elenchus tartozott az iratanyaghoz, A növedéki napló vezetését 1934-ben megszüntettük. A felszabadulás után elevenítettük fel újra, amikor a vásárolt vagy ajándékba kapott újkori iratokról fektettünk.fel ilyen jegyzéket, amelybe azonban nem­csak a beérkezési sorszámot (amelyet az iraton is feltüntetünk) vezet­jük be, valamint az irat keltét, kibocsátóját s a vonatkozó ügyirat­számot, hanem ezenfelül rövid tartalmi kivonatot is. Az egyes tételek­ről külön katalóguslapokat készitünk s ezeket szoros időrendbe soroljuk Leltárszerü nyilvántartást vezetünk a Mohács előtti oklevelekről is, mágpedig két formában. Minden oklevélről - ha az más oklevélben csak átixva vagy említve van is > külön-külön u.n. időrendi nyilvántartó lapot készitünk* E nyilvántartólap tartalmazza az oklevél jelzetét, a kibocsátás keltét, a kibocsátó nevét, pnnak feltüntetését, hogy az oklevél teljes szövegben, vagy csak kivonatosan maradt fenn, a pecsé­té lés módját és végül az oklevél provenienciáját* Ha az oklevélszrb ,g nei eredetiben, hanem átiratban vagy csupán emlités formájában maradt íein, annak az oklevélnek keltét tüntetjük fel, amely oklevélben át­ír, \t ott vagy említtetett a szóbanforgó oklevél. A másik nyilvántartás ar. u. nl szamkonyv, amelyet szintén a középkori gyűjtemény kialakítá­sakor fektettek fel v Sz számsorrendben sorolja fel a tényleg meglévő O'i leveleket, mindegyiknél feltüntetve provenienciáját s magának az ok­levélnek, valamint a benne átírt,ill, említett valamennyi oklevél kel­J 'nek időpontjait c A magánlevéltárakról kartoték-nyilvántartást vozetünk c Ezek a család nevén kivül feltüntetik az időkeretet, amelyből a szóbanforgó állag iratanyaga származik, azután az iratanya.gnak az u rszágos Levéltárba való bekerülésének módját és jellegét (vétel, ajándék, állandó vagy ideiglenes m^őrzés, ügyiratszám), az állag jelenlegi raktári elhelye­zését (raktárszára, fal) és végül, amennyiben az állagból a Mohács előt­ti okleveleket kiemeltük s átsoroltuk a középkori gyűjteménybe, az ok­leveleknek ott nyert sorszáméit, . - - 0 Amik >r ^187.l-ben Az Országos Levéltárat felállították s a megszűnt kü­lönböző központi ^korm?inyhatóságok levéltárait ^itt egyesítették, felme­rült annak szükségessége, hogy ezek iratanyagáról valamiféle tájékozta­tót kell kibocsátani. Habár a Történelmi Tárnak és a Századoknak hasáb-

Next

/
Thumbnails
Contents