Levéltári dolgozók szakmai továbbképzése. Levéltártan. Alsófok (1952-1953)
8. Bakács István: Levéltári leltárak, levéltárismertetés
jain számos levéltárismortotés jelent meg, ezek csak n felhalmozott iratanyagnak egy-egy szektorát világították negj az anyag a maga öszszctettségébon hozzáférhetetlen maradt. 1837-ben Raaperger Lipót, n levéltár egyik alkalmazottja, a magyar és erdélyi kancelláriák anyagáról olyan jollo ;ü leltárt készitett, aminőt korábban a kastélyokban őrzött iratokról készítettek: a levéltárban szobáról szobára haladva feltüntette, hogy melyik állványon, melyik fiókban minő iratsorozatok vannak az egyes csomóikon lévő-feliratok alapján s egyszersmind megjelölte, hogy egy-egy állványon, fiókban hány csomó irat tároltatik^Ez beljoson mechanikus leltár volt s igy merült fel annak szükségessége, hogy a kutatás részére felhasználhatóbb tájékoztatót kell készítenie így készültjei ragányi Károlynak tollából a régi országos^levéltárról majd a,z erdélyi és a magyar kancelláriai levéltárakról szóló ismertetés* 0 .már nem az anyag formális tagozódását követi nyomon, hanem az elhelyezéstől teljesen függetlenül ismerteti az iratanyagot* Minden e-yes sorozatot a sorozatok sorrendjében ott emlit "meg, ahol w az illető hivatal és levéltár fejlődésévol*kapcsolatban* azt szükséges volt megemlítenie. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egy "ideális leltár" alapján sordja fel az iratsorozatokat, Ezenfelül az ismertetés terjedelme sem egyforma az egyes állagoknál: mennél rendezettebb, egységesebb volt valamely iratsorozat, annál kevesebbet foglalkozott vele, mennél vegyesebb természetű volt,, annál részletesebben. Ismertetése egyébként tájékoztat a segédkönyvekre, a leltárakra vonatkozóan is ; közli az iratsorozatek karát, az iratsorozatokban foglalt iratok közül egyeseket, amelyeket jelentőseknek tart,, külön ki is omol 3 az ismertetések elején levéltártörténeti Összefoglalasokat ad fl Tagányi kezdeményezése folytatás nélkül maradt, le amikor a L,vélt ári Közlemények 19?3-ban # megindult, célkitűzésében a levéltárak ismertető se is szerepelt. Első számától kezdve minden évfolyamában találunk ilyen ismertetéseket s ^nemcsak az Országos Levél sárban őrzött állagok r<5l, hanem magánlevéltárakról, valamint megyei levéltárakról is B így jelenik meg^ierzog József tollából (1927) r. nádori levéltár 1554-17P1 évi iratairól kászült összeállítás, amely nem áll másból, mint a szóbanfor^ó állagról a XVIII* században készült kivonatok és csomófelira tok felsorolásából* Itt említhetjük meg Lukcsics Pálnak a Zichy-család zsélyi nemzetségi levéltáráról (1929) szóló ismertetését, amely a levéltár lajstromkönyveiben lévő fasciculus-cimoket - néhány szóval kibővítve - közli, cL kiterjeszkedik a Zichy-család rokoni kapcsolataira, a levéltár összetételérv. s történetére is. Voltaképpen a Levéltári Köo'.eményekbtn megjelent ismertetések vezettek bennünket a magánlevéltárak rendezésével kapcsolatban elkészítendő áttekintő jegy zékek felépítésének és szerkezetének kialakításához* A^Tagé^ /i Károly-félo és a Levéltári Közleményekben megjelent ismertetéseken kivül 1949-ig álla-air á voltaképpen csak igen hézagos leltárok voltak, A gyulafehérvári káptalan anyagáról 1882-ben Beke Antal készitett leltárt «*• amikor az anyag az Országos Levéltárnak átadatott s ez minden csomónál megadja a benne elhelyezett oklevelek számát, külön-külön a pergament- és papiros oklevelekét, megemlíti a hiányokat, az átiratokat és azt is, hogy mely oklevelek publikáltattak,-. Iratoknál az egy-egy csomóban elhelyezettek jellegét, korát és darabszámát közli, A helytartótanács anyagáréi 187o-ben készült leltárba*