Levéltári dolgozók szakmai továbbképzése. Levéltártan. Alsófok (1952-1953)
8. Bakács István: Levéltári leltárak, levéltárismertetés
A levéltárban lévő iratok őrzéséről és a kutatás rendelkezésére megfelelő segédletekkel való ellátásáról már az előzőkben részletesen szólottunk, Azonban szükség van olyan nyilvántartásra és tájékoztatóra is ? amely egyrészt az^anyag mennyiségi számbavételét biztosítja, másé" .eb pedig^általános tájékoztatást nyújt a-kutatóknak, hogy valamely levéltári állagban milyen jellegű iratok őriztetnek s egész általános képet ad arról, hogy valamely kutatási témának megfelelően melyik állagban remélhet a kutató adatokat f mely állagok segédleteit érdemes^áttekintenie kitűzött tudományos célja lehető maradéktalan elérése érdekében* Beszéltlink arról is, hogy az elenchusok, lajstromok, csomó jegyzékek és iratjegyzékek egyaránt az iratok számbavételének megtörténtéről tájékoztatnak bennünket. Mégis ezeken felül meg kell ismerkednünk mindazokkal a leltárakkal, amelyek a levéltárak iratanyagának terjedelméről adnak felvilágosítást a múltban s milyen azonos rendeltetésű számbavételek történnek napjainkban, S meg fogunk ismerkedni azokkal a tájékoztatókkal, amelyek az iratanyag tartalmáról adnak felvilágosítást* Nyilvánvaló, hogy amikor registrumokat fektettek fel, amikor lajstromozták az iratokat, tehát amikor darabonkinti jegyzékelés történt,akkor egyszersmind a számbavétel is'megtörtént. Viszont másfelől készültek az iratok mennyiségi felméréséről leltárak? amelyeket mai szemmel, s az anyag használhatóságát tekintve, elenchusoknak tekinthet ünk<» Egyrészt ugyanis az elenohusokba bevezették a tartalmi kivonaton kiyül azt, hogy a vonatkozó tételszám alatt hány iratot (pl* eredetit és máV solatot) foglaltak Össze, másrészt'pedig céltudatosan készítettek átadási-»t\ koki jegyzékeket, amelyekbe nemcsak a dnr; oazámot, de agyszersmind néhány szóval az irat tartalmát is (kelet, kibocsátó*. esö%« lag tárgy) megjelölték. Jgy a mult alkalommal emiitattuk, hogy # a XT|I 0 saaaaclhan.a nádorok az drszágos é'rdekü iratokat jeg^sé'fefcöi adták át, hasonlóképpen történik a nagy uradalmak Igazgatásánál, hogy a távozó p*aefektua fiiletőleg adott esetben az örökösei) jegyzékkel adják át az utódnak a birtokra vonatkozó iratokat* Ezek a jegyzékek rendeltetésük szerint leltárak, azonban nagyon jól felhasználhatjuk őket lajstromokként is* Ezek a jegyzékek azok, amelyek hozzásegítenek bennünket e §y-egy levéltár kialakulásának megismeréséhez* Nem egyszer ilyen loltarszerli leírásokkal találkozunk kastélyok leltározása során, amikor egészen mechanikusan sorolják fel, hogy a kastély egyes szobáiban,illetőleg az azokban elhelyezett szekrényekben milyen jellegű iratok találhatok* Amikor a XVIII* században a levéltárrcndezéBek során lajstromozzák az iratokat, akkor nem volt cél az iratod leltározása, de mégis gyakran találkozunk olyan esettel, amikor a levéltár őrzőjének halálakor az örökösök a lajstromkönyvek segítségével veszik szamba, hogy nem hiányzik-e irat a levéltárból« Termoszatesen ott, ahol levéltárosokat alkalmaznak, a régi levéltáros. halála<,-ill, távozta.után ugyancsak a lajstromkönyvek segítségével veszik számba az iratokat. Meg kell jegyeznünk, hogy azok a régésztík és katalógusok, amelyeket az Országos Levéltárban jelenleg a középkori oklevelekről az újkori iratokról vagy a térképekről készítenek, kíelégitik a leltár követelményeit is a Itt kell magemlékeznünk arról, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum kézirattára, ül* később a levéltári osztály r ndszeresen növedéki naplót fektetett föl a beérkezett iratokról* Ez a napló minden évben újra kezdődő
