Levéltári dolgozók szakmai továbbképzése. Levéltártan. Alsófok (1952-1953)
7. Bakács István: Iratvédelem
országos jelentőségű ^íváitségieveíeket is okiratokat. Voltaképpen ez 03 intézkedés yeti meg alapját egy állandó helyen őrzendő országos levéltárnak amit azután i'/ol-ben Klobusöczky Ferenc báré személynek vet ítflo Á cél az ? hogy "az erszagh aotai tanquam in locoe.-'curo con~ se iára Itassanak* s ezzel szűnjék meg az a helyzet, hogy az országos érdekli iratoknak őrzője a mindenkori nádor s a levéltár voltaképpen vr vándorlevéltár'\, Pozsonyban; az ekkor már feleslegessé váló országház épületében kívánták azt a levéltárat elhelyezni? s már a nádorig országbírói, és személyn '.ki hivatal müköl'se során keletkezett iratokat is magába foglalta volna* Rákóczi szab; doágharea csupán elodázta a gondolat megvalósítását ? az lj2% évi 45* t,c, elindította a megvalósítás útjára - s még több ? mint 4e év .mellett ahhoz, hogy 1765-ben az ^Archívum rogni'\ vagyis az országoc Levéltár, megkezdhesse működését. Zz azonban még mindig csak rendi íevei tár volt s nem^foglalta magában az ekkor mag hármadfeiszáz éve működé kamarák és félévszázada működő relytartötanács iratanyagát, mert- eze a nem rendig hanem királyi hivatalszervek voltak s ezek iratanyagának megőrzésére az országos levéltár nem volt illetékes* Az 1765-ben fölállított levéltár azonban egy évszázad múlva már nem tudta rendeltei eset maradéktalanul betölteni s igy került fsor" 187-Woen az Országos Levéltár felállítására, ^amely az akkor már megszűnt központi hivatalé tervek, tehát a kancellária, kamara,helytartótanács ? erddlyi főkormáugszék, valamint a felsőbb bíróságok iratanyagának egybegyűjtésére volt hivatott; Természetesen^magéban foglalta az 1765-ben f elállít ott ,.An chivum ^regni-t, a benne lévő nádori, országbírói, stb ? levéltárakkal, országgyűlési iratokkal, s országos összeírásokkal együtt, l.zenf e.liii, mivel az 1723, évi ^törvény lehetőséget nyújtott az országos levél ; írnak; hogy magánosoktól vegyen át megőrzésbe iratokat s ezzel á lehető;-6%*£ 1 éltek is, természetszerűleg az Országos levéltár örökölte ezt a f eladat kört, Az 1922 a évi ; XIX,. toCo aze-.tna kibővítette az °rszágoa Levéltár illetékességi körét, amennyiben az országos főhatóságoknak 1867 után keletkezett, de 32 évnél régibb iratainak átvételére is kötelezte. Az Országos Levéltár — tehát az ország történetére nézve legfontosabb okiratok megőrzésére illetékes szerv ••- hatásköre egyre bővültf amint az iratok forrásértékének felismerése is mind mélyebb s alaposabb lett* Azonban mái a .;.II C század elején felismerték azt, hogy az Archívum regni melle.t kell lennie egy olyan intézménynek, amely nem a hivatalszervek iratanyagának Őrzésére illetékes, hanem magánosok leiratainak megőrzésére, azok különleges jellegénél fogva, intézményesen vállalkozíkcA Jzéchenyi .Ferenc alapította Nemzeti Múzeum a könyvtárral kapcsolatban csakhamar kialakítja kézirati osztályát, amelybe már a szazad elején jelentős íratgyüjtemények^kerülneko -zek részben magánlevéltárak töredékeiből, részben városok; közhivatalok kiselejtezett irataiból tevődtek össze* Amikor az Országos Levéltár- felállították, mind sürgetőbben lépett fel annak szükségessége, hogy a magánlevéltárakat nem szabad kikapcsolni az állami levéltárvédelemből - forrásértékük a megjelent oklevélpubiiioáciékbó 1 közismert lévén - hanem ezeket is meg kell menteni a pusztulástól, 1§Ő7 után már nyilvánvaló vdít, hogy a feudalizmus kora lejárt s a polgári korszak végérvényesen beköszöntÖtté A családoknak az elveszt ..tt nemesi birtokhoz érződő jogbiztositó oklevelekre nzm volt többé szükségük s ezek nem egy esetben csak fölösleges kölöncként nehezedtek a családok vállaira c Igy 1867-től kezdve a líer zete múzeum kézirattára mind nagyobb tömegben vesz át magánlevéltárai' ;t megőrzésre s már 1382-ben külön kellett választani a levéltári qs* .ályt a kézirattári osztálytól
