Levéltári dolgozók szakmai továbbképzése. Levéltártan. Alsófok (1952-1953)

7. Bakács István: Iratvédelem

.Az iratok keletkezése szorosan ö>3E3függ innak a szükségességnek fel~ ismeréséve1, hogy és drótokban rejlő jog ; gazdasági - tények nemcsak az irat keletkezése időpontjában legyene köztudomásúvá, hanem az utókor is szerezzen rőlufc értesülést, hogy ..z utódok is felhasználhassák őket jogaik, kiváltságaik vagy gazdasági előnyeik védelmében* Éppen ezért az^iratokat védeni itoll, biztosítani kell számukra a megfelelő elhelyezést, meg kell védeni "őket a pusztító elemektől, rongálódásuk esetén helyreállításukról kell gondoskodni,,. Mindez együttvéve az iratvédelem,, Mai előadásunkban ennek a szétágazó kérdéscsoportnak első pontjával^kell m3giemerkednünk,. azzal, hogy miképpen, milyen szervezet keretében látták biztosítva $ múltban* s milyen szervezetben ma az iratok fennmaradását,-. Voltaképpen ezt a kérdést érintettük már akkor, amikor a IrvéltoV fogaimával megismerkedtünk s magemiitettük, hogy a magánosok sekrestyékben, tomplomokban, adott esetben hiteles helyekens egy-egy káptalan, konvent Őrizetében helyezték el okirataikat,amelyeket vashordócskáiban,, ládákban* stb* helyeztek el

0 Beszéltünk a registrumokról is, amelyeknek az volt h r:ndoltetésük, hogy a hiteiesheipek később felmerülő szükség eseten tudomása legyen arról, milyen fontosabb iratokat állított ki a múltban, illetőleg egyes ügyek későbbi folytatása esetén megbízható irásos emlékek legyenek az ügy előzményeiről* Megemlítettük azt is, hogy már IVb Béla király korában Budán királyi levéltár pállott fenn, amely a 'IV c században a tárnoki házban nyert^elhelyezést s a mohácsi vész után elpusztulté Természetes, hogy a királyi levéltárban nemcsak a királynak mint uralkodónak iratai foglaltak helyet, hanem mindazok az iratok is, amelyek az ország jogaival állottak Össz függésben* Kétségtelen, hogy a békeszerződosek7nemzetközi yvi vények okiratai itt nyertei elhelyezést. Hiszen 154á-ban az országgyűlés azzal a kéressél- fordult dordinrnd királyhoz, hogy tegye lehetővé az országos iratok egybegyűjtését s az uralkodó adja vissza az ország kiváltsi; alt tartalmazó okleveleket, Hangsúlyoznunk kell, hogy az országos- főméltóságok még akkor is családi levéltáraikban helyezik el azokat % ország egyetemét érintő okiratokat,amelyek közjó-i tisztükkel kapcsolatban kerültek kezükbe

e így tudjuk, hogy Nádasdy Tamás nádor családi levéltárában helyezi el - kabar elkülönítve - az országos iratokat* Nyilvánvaló, hogy a nádori méltóság volt elsősorban az, amely az országos jellegű iratokat elsődlegesen gyűjtötte, így történt, hogy az 1613. évi 3a> t*c, kifejezetten elrendeli, hogy a nádorok hivatali működésük leteltével, vagy pedig haláluk esetén örököseik az országos jellébí iratokat, pl, a békeszerződéseket a -rendeknek, ill,- az uj a ideírnak átadni kötelesek s Illésházy- István nádor özvegye valóban át is -adta a férjétől roáma. adt iratokat Thurzó György nádornak. Mint jellemző tényt ke 1.1 . megemlítenünk, hogy ez az iratanyag mindössze 11 dóridba 1 állott.-, h v 1 , av-ázad folyamán a nádorok hivatali tisztük leteltével^, vagy Örököseik az országos jellegű iratokat már nem helyeslő: el családi levéltáraikban, hanem átadják rz utódnak. Csakhogy ez még mindig a szorosan vett országos jellegű iratokra szorítkozott s na- terjedt ki azokra a hivatali jellegű iratokra, amelyek a nádori n" dddéssí 1 függték összeg igy a '&TLX* század két nagy nádo:táhak, asterliázy Miklósnak ér, Pálnak nádori működésével eszszsfügg^q s igen értékes i ratanyag a családi levéltárban^őrizte tik még ma is. Az 1631 c

. évi a 3... t*cn, bővíteni akarván az "országos levéltáriban elhelyezendő iratok korét, elrendeli, hogy a kamarák is ebben a levéltárban helyezzék 3l a kanfiskáli családi" levéltárakból kikerült