Levéltári dolgozók szakmai továbbképzése. Levéltártan. Alsófok (1952-1953)

6. Bakács István: A selejtezés

A szobs.nforgé rendelőt ugyanis az 1867-1946 évek között keletkezett teljes iratanyag átselejtezését rendeli el* A selejtezés munkáját most sem. a levéltár végzi, hanem ismét az iratképző szerv. Csakhogy nem szabad elfelejtenünk* hogy a szocializmus épitésének korában a levéltár és irattár

s a levélt-nosn az irattáros közti szakadék eltűnt, a levéltáros és irattáros között az iaatanyag megőrzése, védelme és selejtezhetősége tekintetében nincs'felfogásbeli különbség* Mindkettő egy utón halads a haladé történetírás és a népgazdaság-., építése forrásanyagának megvédésére törekszik* k levéltárak ma már csak átselejtezett iratanyagot vesznek át s az iratképző szerbnek magának kell megállapítania/ hogy melyek azok az iratok, amelyek .fi saját ügyintézéséhez szükségesek s azt is, hogy ezek az iratok hány évig maradnak őrizetében, Azokat az iratokat, amelyekre oajátmagénak nincs szüksége, de a történőtirás szempontjából forrásanyagot jelentenek, megőrzésre át kell adniok a levéltárnak, előfordulhat természetesen az az eset is, hogy a két szempont egybeesik, A selejtezések végrehajtásában tehát a legfontosabb az, hogy az azt végrehajtó dolgozóknak tiszta képük legyen arról, hogy milyen adat bir^forrásértékkel, mely iratokat kell tehát megőriznie «»z állami levéltárakban folyó belső selejtezés - amelyet ugyan yi szébanforgó 135-ös rendelet nem irt elő, de a dOK elrendelt - 9o százalékig a munkaerők, raktárkezelők feladata* Azt hiszem, nem felesleges eléggé hangsúlyoz

A

ai, mennyire fontos a selejtezés mibenlétenok.

i; tudományos • jelentőségének megismerése

0 A minisztertanácsi rendelet u,a« ügykörjegyzékek^elkészítését rendelte el* Az ügykörjegyzékek természetszerűleg oeak általános elveket foglalnak magukban s rögzítik, hogy az általános elvekben foglalt ügyiratok egyáltalában kiselejtezné tők-e, s ha igen. öt évnél rövidebb vagy hosszabb idő múlva* Általában - s itt van voltaképpen a legnagyobb körültekintésre szükség -» nem selejtezhetek ki azok az iratok, amelyek a közkint, az iratképző szerv történetére vonatkozólag alapvető fontosságunk, s nem selejtezhetők ki a politikai, gazdasági, tudományos «, történ. G.:.J művészeti szempontból jelentős iratok. Végeredményképpen na mégis a selejtező egyéni belátásától £Sigg

9 hogy mit tekint az iratkép z5 szerv történetere alapvetően fontosnak s melyek a törté no tirás szempontjaiból jelentősek,, Agy - habár talán kissé túlzott *- példával világítjuk meg a kérdés mibenlétébe A jutalmazások kérdésénél egyáltalában nem érdekes az, hogy Tóth István, a Hyitranegyei Ivliava község tanítója, jutalmat kapott, ke érdekessé válik az ügy akkor, ha Tóth Istvánt ismételten kitüntetik; bárhol is tanítóskodik., vagy éppen a miavai néptanító kap ismételten jutalmat* nyilvánvaló ? hogy ebben- az esetben a nemzetiségekkel szemben követett eljárás nyert jutalmazást^ A selejtezés tehát igen nagy körültekintést igényel s nem lehet globálisan végrehajtani, csupán az ügyiratoknak darabról darabra való átnézésével

c Hiszen lehetséges,., hogy az ügyirat, habár állandó megőrzésre i érdemes* olyan mellékleteket tartalmaz, amelyek nyugodtan kisilejtezhotokz pl* többletpéldányokat; vétiveket, tortivevényeket, st'bo 3 viszont lehetnek olyan kiselejtezhető ügyiratoké amelyeknek mellékletei személyi okmányok, ezek tehát már nem selejtezhetők ki

6 A selejt ezes megkezdése oiott teljesen tájékozottaknak kell lennünk a selejtezendő iratképzo szerv működésével/ hatáskörével, a politikai és gazdasági életben betöltött szerepevei, egész strukturális felépítésével, 3at termeszetezen nem valamiképpen az anyag tél elvon-