13. A magyar bírósági szervezet és perjog története. Szerk. Varga Endre. Bp. 1961. LOK 203 p.
II. A késői és a hanyatló feudalizmus korszaka (1526-1848) - A) Jogszolgáltatási szervezet
IIo József 1786* évi rendelete a szentszékek világi ügyekben való itélkezését> megszüntette s az összes felekezetek házassági pereit a világi biróságok elé utalta, 1790-ben azonban a szentszékeket visszaállították s csák a protestánsok házassági perei maradtak továbbra is a világi biróságok hatáskörében, A szentszékek ily ügyekben való - a közhatóságok által is elismert - elavult Ítélkezésének a polgári korsáak törvényhozása /1894a évi 31o tc,/ vetett véget. 1.2/A katonai b í ráskodás A katonai bíráskodásról a tárgy szétágazó volta s az itt ismertetett négy évszázad folytonos változásai, miatt csak az alábbi vázlatos áttekintés adható, - A XVI-XVII* században a földesúri katonaság ügyeiben az uriszék biráskodott, A királyi katonaság /'a végbeli magyar katonák/ felett a seregszék Ítél-" kezett, melyben - a seregbiró vezetésével - tisztek, altisztek és közlegények együttesen vettek részt, Az utóbbiakat a katonák esküdtszékszerüen maguk választották, .A seregbírót /judex belllcus/ vagy^ugyanígy választották, vagy a seregparancsnok, Illetőleg a várkapitány stb, nevezte ki, Az erődített s királyi helyőrséggel ellátott városok seregszékeinek birái kö-. zott, minthogy a katonaság s a polgári lakosság ügyei sokszor egybeszövődtek, rendszerint az illető város bírája és esküdtjei s - földesúri mezővárosokban - a földesúr képviselői is helyet foglaltak. Bünper esetén az ügyet a seregbiró és segédje a^seregdeák készítette el.ó% polgári ügyben maguk a peres felek jártak^el, A seregszék Ítéletével szemben néha - főleg tisztek, előkelőbb, nemesek - a kerületi, főkapitányhoz folyamodtak s ügyüket elébe vagy az általa tartott hadíszek ele vitték fel, /Egységes, következetes eljárás azonban ekkor még, természetesen,, e téren sem alakult ki,/ Birtokperekben a seregszék nem' bíráskodhatott, az ilyen ügyeket a katonáknak is az illetékes polgári biróság /vármegye, város stb,/ elé kellett terjeszteniük, , A Magyarországra küldött császári zsoldps csapatok hadi törvényszékel a császári jog /V. Karoly, es Miksa hadicikkelyei s V. Károly büntetőkódexe/ szerint jártak el»7 A perelőkészítés itt a profosz /nagyobb haderő összevonása esetén a fő- és az alprofoszok/ feladata volt, A profosz ügyelt fel. a Sereg rendjére, fegyelmére, a vétkeseket letartóztatta, hadbíróság elé állította s ott a vádat ő vagy megbízottja adta elő. A hadbíróság szintén tisztekből és legénységből állott. A biróság vezetőjét -/elnökét/ a sereg parancsnoka vagy helyettese •jelölte ki. Súlyosabb esetekben /s a tisztikar és a lovasság + A XVII, században I. Lipót hadicikkelyei szerinte
