13. A magyar bírósági szervezet és perjog története. Szerk. Varga Endre. Bp. 1961. LOK 203 p.
II. A késői és a hanyatló feudalizmus korszaka (1526-1848) - A) Jogszolgáltatási szervezet
ügyeiben/ a parancsnokhelyettes gyakran maga elnökölt, mint-* hogy a tábori jogszolgáltatás felső fokon az ő hatáskörébe tartozott, A biróság tagjait vagy szintén a fő- vagy alparancsnok bizta meg, vagy a kijelölt elnök választotta ki maga mellé s eskette fel. A császári zsoldoshadsereg fénykorában, a XVI. században, a gyalogságnál /vagyis a szorosabb értelemben vett landsknecht-csapatoknál/ az utóbbi forma volt szokásban: a csapattestenként kijelölt hadbíró /Schultheiss/, mint a biróság elnöke, az esküdteket többnyire a legénység köréből választotta ki, a landsknechtek tehát maguk Ítélkeztek társaik felett, A halálos Ítéleteket rendszerint a sereg parancsnokának jóváhagyása elé terjesztették, ez kegyelmet is adhatott. Igen súlyos esetekben, pl. a fegyelmezetlen, féktélen zsoldoscsapatok nyilt lázadása esetén, magasabb 'rangú tisztek főbenjáró ügyeiben stb, az + udvar, illetőleg a bécsi udvari hadita nács - a Hofkriegsrat - .az Ítélkezésre különleges biróságot " küldött ki /delegált/, A XVII. században a hagyományos landsknecht-szervezet felbomlott,. a zsoldoscsapatok esküdtszékszerü /olykor népbiróságszerü/ saját biráskodása helyett az Ítélkezés egyre inkább . a csapat- és seregparancsnokok kezébe került..Az általuk tartott haditörvényszékek eljárása gyakran sommás vagy statáriális jellegű, az Ítélkezés egyre keményebb^ a seregparancsnok nem ritkán magasrangu tisztek felett is törvényszéket tartat s a birák halálos Ítéletet szabnak ki. A XVII. sz. második felében a csapattestek - ezredek - állandósulni kezdenek, a császári haderő zsoldosseregből állandó hadsereggé kezd átalakulni s a XVII-XVIII. sz. fordulójára e folyamat lényegesen előre halad. Ezzel kapcsolatban a fegyelem s a parancsnokok hatalma megszilárdul, az ezreáparancanokok ezredük felett pallosjogot gyakorolnak. Az ezredtörzs s a hadseregtörzs auditorral /hadbíróval/ egészül ki, akinek a profosz /foglár/ alárendeltje lesz. Ezután az auditor feladata a jogszolgáltatásról való gondoskodás, ő késziti elő a pereket a tárgyalásra s referálja a haditörvényszék ülésén. Az ezredtörvényszék tagjait az ezredparancsnok, a /tábori/ hadsereg hadbiróságáét a sereg parancsnoka rendeli ki, a perbefogottak állományának, illetőleg rangjának megfelelően tisztekből, altisztekből és közkatonákból, /Tisztek felett századostól felfelé csak tisztekből összeállított haditörvényszék Ítélkezhetett,/ A fellebbezés utja azonban még ekkor^sem alakult ki, az ezred s a hadsereg haditörvényszékének Ítéletei csak kivételesen, tisztek eseteben mennek fel megerősítés végett a Hofkriegsrat elé, mely mellett - ugy látszik, a XVI. sz. vége óta - a katonai jogszolgáltatás ügyeinek intézésére vezérhadbirói hivatal /előbb General-Schultheiss-Ambt, majd General-Auditor iats-*Amt,General** Peld'-Kriegs-Auditoriats-Amt/alakult ki, A XVII. században, a közös felső vezetés következtében, a magyar csapattestek is ^egyre inkább a Hofkriegsrat befolyása ala kerültek. Majd, a császári haderő fenti átalakulásával egy T A Hofkr1egsrat~ /Consilium Bellicum/,a császári haderők legfőbb irányító szerve, a XVI. sz. közepén alakult ki, 1556-től 1848-ig folyamatosan működött.
