13. A magyar bírósági szervezet és perjog története. Szerk. Varga Endre. Bp. 1961. LOK 203 p.

II. A késői és a hanyatló feudalizmus korszaka (1526-1848) - A) Jogszolgáltatási szervezet

deImi-, váltó- és egyéb hiteljogi perek is, mely ügyek számára a hétszemélyes tábla, mint láttuk, külön váltóosztályt létesített, /Lábjegyzet az előző oldalon!/ A XIX, sz. ^özepéig igy -a fellebbezett perek az ország csaknem valamennyi alsóbb bíróságától a kir. curiáns a kir. táblán vagy a váltófel törvényszéken, illetőleg - végső fokon a hétszemélyes táblán, vonódtak össze. Amikor tehát a magyar kormány a kir, curiát 1849 nyarán feloszlatta, ugy ez, mint a helyette•feláll!tott /a hadiesemények miatt csakhamar megszűnt/ országos törvényszék és országos legfőbb törvényszék már az uj polgári allamrend igényeinek megfelelő, atfogo hatáskörű országos felsőbíróságok voltak, 10. A bányabiróságok A Mohács előtti korszakban a bányavárosok privilégiumait, melyek leglényegesebbike a saját -joguk használata volt, sem a király, sem a törvényhozás nem háborgatta. A bányajog igy a városok életében alakult ki, a polgárság bányapereiben a városok maguk Ítélkeztek s fellebbezés esetén az ily ügyek a többi perrel együtt a városok rendes fellebbviteli fórumai, végső fokon tehát a tárnokszék, illetőleg a személynöki szék Ítélkezése alá kerültek. A Habsburg-uralom alatt azonban a helyzet teljesen megváltozott, I. Miksa osztrák mintára készült bányatörvényét a XVI, sz. második felében az udvarnak sikerült Magyarországra ráerőltetnie s e törvény a városokat, ősi privilégiumaikat figyelmen kivül hagyva, a bányaügyekkel kapcsolatos jogszolgáltatás tekintetében a királyi bányahatóságok alá rendelte. Az I. Ferdinánd óta egyre jobban kiépülő bányahatósági szervezet a kincstári bányamüvelés irányitását s az egész bányaügyi igazgatást, rendészetet és jogszolgáltatást a maga hatáskörében egyesitette, E szervezet alsófoku hatóságai ugyan a városokkal helyenkint bizonyos kapcsolatban állottak, a szervezet középső és felső tagozata azonban a magyar államapparátustól teljesen elválva az osztrák hivatalszervezetbe kapcsolódott. Elén ugyanis az alsó-ausztriai kamara, majd a bécsi udvari kamara, majd egyéb osztrák kormányhatóságok állottak. A fontos és jól jövedelmező bányászat s a bányaügyi igazgatás és bíráskodás tehát - a Habsburgok gyarmati politikájának megfelelően - idegen hatóságok kezébe került , A bécsi irányitó - a jogszolgáltatás szempontjából harmadfokú - legfőbb bányahatóság alatt Magyarországon, mikor annak területe a török hódoltság után^visszakerült, 4 középfokú /kerületi/ főbányahatóság, egyben főbányabiróság működött;

a Ezeks Alsó-Magyarorszagon aseÍmecbanyai -fokamaragrófság, Felső-Magyarországon a szomolnGkl-bányaügy! főfelügyelőség,az északkeleti bányavidéken.a,

nagybányai hasonló hivatal s a Temesi bánságban-az oravlcai banyaigazgatóság, A 4 főbánya-