13. A magyar bírósági szervezet és perjog története. Szerk. Varga Endre. Bp. 1961. LOK 203 p.

II. A késői és a hanyatló feudalizmus korszaka (1526-1848) - A) Jogszolgáltatási szervezet

hatóság alatt kerületük jelentősebb bányaművé lő*helysin. különböző Mnya? eurdő-tftb hivatalok voltak szervezve, melyek az el sőfokú bányabiráskodást is ellátták. Az utóbbi terén a városok csak ott járhattak el, ahol a kincstár a saját alsófoku hivatali 'apparátusát nem épitette ki. Egyébként ez az alsó appa-rátus5 mint arra az előbbiekben már utaltunk, bizonyos fokig maga is egybe volt szövődve a városi igazgatás szerveivel s itt az Ítélkezésben^a bányapolgárság is némi szerepet kapott. Selmecbányán pl. az elsőfokú bányabiráskodást ellátó 5 assessor közül kettő kincstári tisztviselő, kettő a városi tanács tagja, egy assessort pedig a bányapolgárság választ a maga kebeléből stb, A kapcsolat a kincstári és a városi hatóságok közötti súrlódások csökkentését célozta, s minthogy a bányaügyi jogszolgáltatás közép- és felsőfokon, mint láttuk, tisztán kincstári, illetőleg udvari hatóságok kezében volt, a polgárságnak az alsófoku Ítélkezésben való részvétele az udvar érdekeit nem is veszélyeztethette, A bányabiróságok fenti szervezete nem felelt meg. II. József államszervezési programjának, mely a közigazgatás és jogszolgáltatás szétválasztására s a hivatali apparátus egyszerűsítésére irányult. Az egységes birodalomba beolvasztott Magyarországon a bányabiráskodás elkülönítésiének egyébként sem volt többé értelme. Ennek megfelelően a császár a bányaügyi jogszolgáltatás közép- és felső fokozatát - a 4 főbányahatőéi ágtól s a bécsi bányakamarától elvonva - a királyi táblára s a hétszemélyes táblára ruházta. Az uj rend 1786-ban lépett életbe. Ezt követte a császár 1788. évi rendelkezése, mely az addigi 32, különféle tipusu elsőfokú bányabiróság helyett e szerep ellátására 5 kerületi bányatörvényszéket létesített, oly módon, hogy a Selmecbányái, szomolnoki, nagybányai, máramarosszigeti és oravicai főbányahatóságokat elsőfokú bányabiróság! hatáskörrel bizta meg. /Közülük a máramarosszigeti nemsokára megszűnt, területét a nagybányai bányatörvényszék alá rendelték./ E hálózatot, - mely 1848-ig változatlanul fennmaradt - egyes városokban bányatörvényszéki kirendeltség jellegével felruházott bányahivatalok egészítettek ki, • A bányabiróságok hatásköre minden olyan dologra, illetőleg e dolgok körüli jogvitára kiterjedt, ami a bányászattal valamilyen kapcsolatban állott, Ezenkivül, személyük szerint, a bányabiróság hatásk-. e alá tartoztak a bányapolgárok, kincstári és magán bányatisz iselők, bányászok, munkások és családtagjaik mindenféle természetű vagyonjogi ügyeik tekintetében s csaknem minden egyéb vonatkozásban is, A Magyarország területén fennállott egyházak közül a ka tolikusok egyházi bíróságai /fórum spirituálé, sacra sedes/ már a Mohács előtti évszázadokban kialakultak, E téren korszakunkban csak annyi változás történt, hogy a főesperesek alsó11, Az egyházi biróságok /szentszékek/