13. A magyar bírósági szervezet és perjog története. Szerk. Varga Endre. Bp. 1961. LOK 203 p.

II. A késői és a hanyatló feudalizmus korszaka (1526-1848) - A) Jogszolgáltatási szervezet

mus után sem restaurálták: az ekkor visszaállított személynöki tisztséggel a személynöki szék tartása nem járt együtt,, A személynöki széken a kir. személynök a kir. tábla tagjaiból alakitott tanácsban Ítélkezett, mely a fennmaradt adatok szerint az elnöklő személynökkel s legalább egy itélőmesterrel együtt 5 főből állott. E bíróságnak, összetételénél fogva, a kir. curia székhelyéhez kellett alkalmazkodnia. 1724 óta tehát Pesten ülésezett, A személynöki szék, mint láttuk, csak polgári ügyekben biráskodott, ítéletei véglegesek voltak, döntése után a per tovább nem vihető. Végül meg kell jegyezni, hogy - bár a bányavárosok nagy része a személynöki szék alá tartozott, - ez korszakunkban már bányaperekben nem járhatott el: a bányaügyeket a Habsburg-uralkodók külön bányabirósági szervezet hatáskörébe utalták, /L. a 10, szakaszt./ Fentebb már áttekintettük, hogyan alakult ki a XVI-XVIÍ, sz. folyamán a nádor, illetőleg kir* helytartó itélőszékéből, melyet a XVII. sz. végén hétszemélyes táblának kezdtek nevezni valamint a királyi táblából a kir. curia uj szervezete, A "kir curiá" :

kifejezés tehát ekkor két, egymáshoz kapcsolódott"' bíró ság - a két tábla - közös elnevezésére szolgait, illetőleg e két biróság közös szervezeti egységét jelentette, ahol az ország rendes nagybirái /ordinarii regni judices/: a nádor vagy e tisztség.betöltetlensége esetén a kir. helytartó, továbbá az országbíró és a kir. személynök szolgáltattak igazságot, A nádori vagy helytartói itélőszéken, illetőleg a hétszemélyes táblán a nádor /palatinus regni/ vagy a kir. helytartó /locumtenens regius/ 3 főpappal és 3 főúrral együtt biráskodott; az utóbbiak egyike az országbiró /judex curiae/, ki amazok helyett az elnöklést is átvehette. -A királyi tábla elnöke a királyi személynök /personalis praesentiae regiae in judiciis locumtenens/, Birótársai ekkor egy főpap, egy főúr, a nagybirák 4 itélőmestere /protonotáriusa/ , 4 nemes ülnök stb. A pereket ugy itt, a kir. táblán, mint a hétszemélyes táblán ugyan az az itélőmester adta elő /a hétszemélyes táblának referensbirái nem voltak/ s a kir. táblán készült perjegyzőkönyvbe'a hétszemélyes tábla Ítéletét folyamatosan vezették be, a két táblán tehát közös periratok képződtek, A két tábla ügyvitelének ez az egysége a kir. curia működésének további korszakában is, végig megmaradt s a XVIII^ században közös curiai segédhivatalok megszervezésében is kifejezésre jutott. A kir. curia a XVI-XVII. században, mint láttuk, csak al kalmilag ülésezett, ha a király, a nádor vagy a kir. helytartó +-A nagybirák közül a nádornak és az országbírónak egy-egy, a kir. személynöknek két Itélőmestere volt* 9. -A kir. curia